Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1904
Index
12. Az erdélyi püspöki egyházmegyében a 3—11. pontokban idézettrendeletek és az azokban foglalt jogszabályok helyett az 1822. évi egyházmegyei zsinat határozmányai (Statuta Almae Dioecesis Transylvanicae anno 1822. die 17-ma április in Synodo Dioecesana publicata et concordibus votis approbata) vannak érvényben. E határozmányok értelmében a tiszta hagyatékot négy egyenlő részre kell osztani; ebből egy negyedrész az egyházmegyei papnevelő intézetet és az elaggott papok alapját egyenlő felerészben, a többi pedig az egyházat, a rokonokat és a szegényeket illeti, ha azonban a rokonok szegények, a szegényekre eső negyedrészt is a rokonoknak kell kiadni. 2. §. Az örökösödési eljárásra, az 1894. XVI. t.-czikket az e törvény végrehajtása tárgyában 1895. évi 43194. szám alatt kibocsátott bel-és igazságügyminiszteri rendeletet és az ezzel kapcsolatos későbbi rendeleteket kell alkalmazni az alább következő §-okban foglalt módosításokkal, pótlásokkal és kiegészítésekkel. 3. §. Az örökösödési eljárást hivatalból kell megindítani. Az eljárás folyamán az egyházat az egyházmegyei hatóság által kiküldött biztos képviseli. Amennyiben az egyházmegyei hatóság másként nem intézkedett: az egyházmegyei hatóság által kiküldött biztos képviseli az 1. §. 2. és 3. pontjában említett jogosultakat is. 4. §. A halálesetet felvevő közeg köteles a halálesetről az egyházmegyei hatóságot és a közalapítványi kir. ügyigazgatóságot is közvetlenül levél útján haladéktalanul értesíteni és ennek megtörténtét a haláleset felvételi ívben megjegyezni. Az 1894. XVI. t.-cz. 14—16. §-ában említett biztosítási intézkedéseket az idézett §-okban meghatározott módon meg kell tenni akkor is, ha van is az örökhagyó elhalálozása helyén olyan személy, akinek kezeinél vagy felügyelete alatt az 1894. évi XVI. t.-cz. 14. §-a szerint meghagyni lehetne. 5. §. A hagyatékot hivatalból kell leltározni. A leltározás az 1894. XVI. t.-cz. 37. §-ában meghatározott eseteken kívül is kir. közjegyzőre bízható. A leltározás megkezdésének idejéről értesíteni kell az egyházmegyei hatóságot és a közalapítványi kir. ügyigazgatóságot is. Az elhunyt plébános birtokában talált azoknak a könyveknek leltározása tekintetében, melyek az előd hagyatékából származnak és mint ilyenek nem képezték az elhunyt plébános tulajdonát, az 1894. évi XVI. t.-cz. 49. §-ának második bekezdését kell alkalmazni. A leltározás alkalmával különösen ki kell puhatolni és a leltárba fölvenni az örökhagyónak a cselédség bére, az orvosi tiszteletdíj czímén, úgyszintén a gyógyszertár számlája alapján fennálló tartozását. 6. §. A hagyatéki bíróság a hagyatéki tárgyalás elrendelése alkalmával (1894. évi XVI. t.-cz. 50. §.) hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja az örökhagyó hitelezőit, hogy követeléseiket a hirdetményben kitűzött záros határidő alatt a hagyaték tárgyalásának vezetésével az 1894. XVI. t.-cz. 51. §-a értelmében megbízott kir. közjegyzőnél jelentsék be. A hirdetményi határidőt legalább egy hónaptól legfeljebb három hónapig terjedő időtartamra kell kitűzni. A hirdetmény közzétételére és a határidő számítására az 1894. XVI. t.-cz. 54. §-ának intézkedései megfelelően alkalmazandók.