Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1903

Index

VIII. A Csukovits János missio-társulati pap által szerkesztett s négy, állapotbeli vallásos társulat alakítására vonatkozó füzetet •/. a. mellékelvén, ezen vallásos társulatok megalkotását a hívek lelki életére irányuló fölöttébb üdvös hatásuk folytán egyházmegyém t. cz. papságának figyelmébe melegen ajánlom. Kalocsa, 1903. márczius 25. A magy. kir. vallás és közokt. Ministertől. — 46555/1902. — Máramaros vármegye tek. alispáni hivatalának. — A Schréter, Hillman és társai ferenczvölgyi czégnek kegyúri szolgáltatmányai tárgyában f. évi márczius 31-én 7051. sz. a. kelt jelentésére vonatkozólag az összes közlemények visszazárása mellett annak előrebocsátásával, hogy a nevezett czéget fölülvizsgálati kérelmével elutasítandónak találtam, a következőkről értesítem tekintetes alispáni hivatalt: Nem forog fent ugyanis a szóban levő esetben az 1901. évi XX. t.-cz. 3-ik §-ban a fölülvizsgálati kérelem megengedhetősége tekintetében fölállított egyik jogalap sem, mert az ügyben eljárt alsófokú hatóság illetékességéhez szó sem férhet s erre a fölülvizsgálati alapra folyamodó maga sem helyezkedik — de nem sértett az alsófokú hatóság anyagi jogszabályt sem, minélfogva folyamodó erre az alapra sem fektetheti fölülvizsgálati kérelmét. — Amit kérvényező czég fölülvizsgálati kérelmében előad, az nem bír olyan jelentőséggel, hogy ennek alapján az alsófokú hatóságok határozatait megsemmisíthetném s új eljárást rendelhetnék el. Tarthatatlan ugyanis folyamodónak azon érvelése, hogy a kérdéses kötelezettség nem olyan természetű, hogy az a mindenkori birtokost terhelné s hogy a kir. kincstár mint volt kegyúr s a római katholikus egyház között ex consensu létrejött s a gyakorlat révén érvényre jutott ezen kötelezettség a birtokváltozás folytán a kir. kincstár jogutódát ne terhelné. Folyamodó ezen kijelentéssel maga elismeri, hogy itt dologbeli kegyúri jogról van szó, tehát birtokkal van az összekötve, mely —- tehát a birtok jogi sorsában osztozik, azaz — elidegenítés esetében átmegy az új tulajdonosra már a dolog természeténél fogva még akkor is, ha ez határozottan kikötve nem lenne. Ezt különben kifejezetten kimondja az 1864. évi augusztus 24-iki 15104. szám alatt kelt s nálunk ma is hatályban levő udvari rendelet. Egyébként annak bizonyítása, hogy a szóban levő kegyúri jog azon birtokkal, melyet folyamodó czég megvett, nincs összekötve, folyamodót terhelte, de ő az eljárás folyamán — a jegyzőkönyv tanúsága szerint — semmi olyat föl nem hozott, mi állítása igazolásaként megállhatott volna. Meg nem állhat az a kifogás sem, hogy ő mint Mózes-hitű, kegyúri jogokat nem gyakorolhat s így kötelezettségei sem lehetnek, — mert joggyakorlatunk értelmében a Mózesvallású állampolgárok is gyakorolhatnak kegyúri jogokat, de nem személyesen, hanem keresztény megbízott, meghatalmazott által. — A kegyúri jognak megfelelő kötelezettségeket természetesen joggyakorlás következtében ők is viselni tartoznak. — Mindezek figyelembe vételével a benyújtott fölülvizsgálati kérelmet elutasítom. — Budapest, 1902. évi szeptember 3. — Wlassics, s. k. LITT. CIRC. 1903. 11 1817. sz. Csukovits Jánosnak vallásos társulatok alapítására vonatkozó füzetei ajánltatnak. 2150. sz. Miniszteri dönvény kegyúri szolgálmányok ügyében.