Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1902

Index

43 pedig panaszló sem állítja panasziratában, mintha a szóban forgó pótadók kivetésé­nél és beszedésénél az érvényben levő törvények és a szabályok intézkedései vala­mely más irányban figyelmen kívül hagyattak volna. Mindezeknél fogva az ítélet rendelkező részében foglaltak szerint kellett határozni. Miről a magyar királyi közi­gazgatási bíróság a vármegye közigazgatási bizottságát az elnökének idézett számú és keletű jelentése kíséretében felterjesztett iratok visszaküldése mellett azon meghagyás­sal értesíti, hogy az ítélet egyik eredeti példányát a panaszló római katholikus plébá­nosnak kézbesíttesse. Kelt Budapesten, a rnagy. királyi közigazgatási bíróságnak 1901. évi deczember hó 17. napján tartott üléséből, (P. H.) Wekerle, elnök. Dr. Vas­dényei Géza, Tibád előadó h. Kalocsa, 1902. márcz. 27. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi ministertől — 1595/1902. szám. — A gyógypaedagogia a siketnémák, vakok és hibás beszédűek oktatásán kívül, a képezhető hülyék, gyengeelméjűek és gyengetehetségűek ügyét is felöleli. — A mult évi 40.144. számú rendeletem kapcsán tehát, ezen fogyatékosok oktatásügyének fejlesztése, népszerűsítése, valamint tanításuk, — a velük való bánás- és foglalkozta­tásuk módozatainak ismertetését szintén szükségesnek találtam. A reájuk vonatkozó „Közérdekű tudnivalók" összeállíttatása által, a köz­tudatba kívánom belevinni, hogy a szellemi fogyatkozás, szakszerű, szeretettel páro­sult, türelmes, kitartó munkával és a tanulók képességeinek kipróbált módszerek, tan­eszközök és főleg egyéni (individuális) oktatás utján való fejlesztése és kihasználása mellett, társadalmi lényekké és kellő vezetés mellett részben munkásegyénekké ne­velhetők. A hülyék és gyengeelméjűek figyelő képességének fejlesztése, a rendre, tisz­taságra való szoktatásuk; a házi munkákra alkalmatossá tételük, s az egyes elméleti ismeretekben elérhető eredmények: a velük való foglalkozást nem pusztán humanis­ticus, — de a közérdek szempontjából is indokolják. A gyengetehetségűek oktatásánál a népiskolák leterhelésén felül elért ered­mények pedig egyenesen kötelességünkké teszik a velük fokozottabb mérvben való külön foglalkozást; és pedig annál is inkább, mentől inkább növekednek az iskolai oktatás eredményességéhez fűzött várakozások. Kétségtelen, hogy az összes fogyatékosok között a hülyék száma a legjelen­tékenyebb ; sőt a siketnémáknak tartott gyermekek közül is igen sokan ide sorozan­dók. Számuk hazánkban a 15.000-et meghaladja. Ezek közül 4—5000 bizonyára olyan, kiknek képzése és a velük való foglal­kozás eredménynyel kecsegtet; kikről tehát megfeledkeznünk, — őket az elállatiasodás veszélyének kitennünk nem szabad. Az állami intézet, — valamint a gyengetehet­ségűek állami kisegítő iskolái, egyedül nem elégségesek ezen nagy feladat megoldá­sára ; de ez nem is tekinthető pusztán állami feladatnak. Mindenütt a társadalom, törvényhatóságok és jótékony intézmények karolják fel az ily szerencsétlenek ügyét; és ápoló, foglalkoztató intézetek által igyekeznek mostoha sorsukon segíteni. A magam részéről, a mellett, hogy a meglevő intézmények számának sza­porítására törekszem és szaktanítók képzéséről külön tanfolyamon állandóan gondos­kodom : a rendelkezésemre álló erkölcsi és anyagi eszközökkel szívesen gyámolítom e törekvéseket. 2311. sz. Ministeri in­tézvény a gyengeelmé­jűek oktatása tárgyában.

Next

/
Thumbnails
Contents