Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1900

Index

145 —• 1261/K. B. Kurucz Endre plébános, svábóczi lakosnak a lőcsei kir. pénzügyigazgatóság 1897. évi szeptember 21-én kelt 24.926. számú végzése ellen, egyházak és kápolna tőkekamatának adómentesítése iránt. Határozat: Ezen törvényes határidőben benyújtott felebbezést a vármegyei közig, bizottság az 1889. évi XXY

rIII. t.-cz. 15. §. III. 2. pontja értelmében tárgyalás alá vévén, Kurucz Endre plébános kérelmének — a 6615/96. III/6. és 24.926/97-IX/21. szám alatt hozott pénz ügy igazgatósági elsőfokú határozatok megváltoztatásával — egész terjedelmében helyt ád, a svábóczi, horka-szent-andrási, gánóczi és kissóczi templom- illetve kápolna-alapok részére a tőkekamat-adó mentességet ezennel biztosítja s az esetleg e czimen befizetett összegeknek visszatérítését rendeli el, mert: az 1087/ex 1888. számú pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozata szerint az 1875. évi XXII. t.-cz. 2. §. b) pontja értelmében a közvetlenül a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás czéljaira szolgáló tőkék kamatjövedelme adómentes lévén; a templomok, minthogy azokban a hivők valláserkölcsi oktatásban részesíttetnek s igy szintén a nyilvános közoktatás czéljaira szolgálnak, felépítésükre szánt tőkék kamatai után, a fentebb idézett törvényczikk irányzatánál fogva, tőkekamat-adóval meg nem terhelhetők. Az elsőfokú határozatok megváltoztatásával a kérelemnek hely volt adandó, mert a kérdésben álló alapokat kezelő plébános consequens s határozott azon állítása, hogy az alapok jövedelme kizárólag csakis templom- s kápolnafentartási czélokra, valamint iskola-czélokra fordítandó: nemcsak megdöntve nem lett, de az hatósági intézkedésre, az egyházmegyei főhatóság részéről megerősítést nyert — s mert ezekkel szemben igazolva nincs, hogy a kamatjövedelem bevallása alkalmával részletezés történt volna az iránt, mely összegben s mily arányban fordíttatik a jövedelem egyes ettől eltérő czélokra — nem volt a neheztelt határozatból kivehető, azon megokolás sem elfogadható, hogy a hivatkozott 1087/ex 88. számú elvi jelentőségű határozat kizárólag csakis „felépítési tőkék kamatáéra vonatkozik, mert igaz ugyan, hogy a kérdéses elvi jelentőségű határozat a szövegezés szerint „felépítésre szánt tőke kamatairól" szól, ez azonban csupán azt igazolja, hogy specziális ügyben kelt, — de annak akként leendő helyes értelmezését, hogy általában építési tőkék, — mely fogalom alá nemcsak az uj építkezésre szánt s mielőbb felhasználandó tőkék, de a tatarozásra, fentartásra, —• elemi csapás következményeként részben vagy egészben megsemmisülhető épületek újbóli felállítására szánt stb. tőkék értessenek ez alatt, — nem zárja ki, sőt alappal engedi következtetni azt, miszerint ezen kedvezményt ily tőkék kamataira is kiterjeszteni kívánta, mi az 1875. évi XXII. t.-cz. 2. §. b) pontja intentiojának is teljesen megfelel, mennyiben a hivatkozott törvényszakasz helyes a interpretálásából világosan következik, hogy az államhatalomnak ezen törvényes formában kifejezésre juttatott akarata nem egyéb, mint az, hogy az állam gondoskodásának és tevékenységének egyik nagyjelentőségű tárgya, polgárainak szellemi fejlődése, a valláserkölcsi oktatás s azután a közoktatásügy az első sorban hivatott ilynemű tényezőknek adott s biztosított állami kedvezmények utján elősegíttessék, fejlesztessék s a jövőre kihatólag biztosíttassák. Mindezekkel kellően igazolt lévén a kérdéses alapoknak kulturális missiója, azok a törvényben előirt állami kedvezményben részesítendők voltak. Jelen határozat fellebező Kurucz Endre svábóczi lakosnak a svábóczi körjegyző utján s a kir. pénzügyigazgatóságnak a •/. alatti iratokkal együtt azon további megjegyzéssel adatik ki, hogy az ellen a kir. pénzügyigazgató „panasz bejelentés"-sel élt. 6765. sz. Templomok tőkekamatadómentesitéséről.