Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1898

Index

20 — VII. ÜNNEPELYES HODOLAT AZ ÜDVÖZÍTŐ JÉZUS KRISZTUSNAK! Ismeretes, hogy Rómában a Szentatya legmagasabb jóváhagyásával egy nemzetközi bizottság alakult, melynek ezélja a jelen század vége és a következőnek kezdete alkalmából a hála és szeretet ünnepélyes hódolatát Üdvözítőnk Jézus Krisztus iránt felébreszteni. Hogy ezen bizottság tevékenységének nagyobb kiterjedést és hatást biztosítson, 0 Szentsége legkegyelmesebb jóakaratának mintegy zálogául, annak tiszteletbeli elnökéül Jacobini Domonkos bibornokot méltóztatott kinevezni, ki legott érintkezésbe is lépett az összes pátriárkákkal, érsekekkel és püspökökkel s hozzájok a következő levelet intézte: Méltóságos Úr! Kétségkívül van már tudomása azon magasztos tervről, melyet néhány kipróbált jámborságú férfiú készített. Ok a jelen század vége alkalmából az egész világ hivőit arra hívják fel, hogy hitüknek, szeretetüknek és hálájuknak az emberiség dicső Megváltója iránt egy ünnepélyes ós közös megnyilatkozásban adjanak kifejezést. Ezen vállalkozásban czéljok az volt, hogy megfeleljenek 0 Szentsége XIII. Leo pápa legfőbb kívánságának, ki a jelen, alkonyathoz közeledő század végét és a következőnek kezdetét, az Üdvözítő boldogító oltalma alatt, egyetértésben és békében megszentelve óhajtja látni. Ezt a tervet Ő Szentsége bő áldásaiban részesítette. Es miután annak keresztülvitelére Rómában bizottság alakult meg, a melyben minden nemzet katholikusai képviselve vannak, 0 Szentsége, méltatlanságom daczára, engem méltóztatott annak tiszteletbeli elnökévé kinevezni. Ezen tiszteletet, nem tagadom, a legnagyobb örömmel és készséggel fogadtam. Mert lehet-e kellemesebb és kívánatosabb dolog reám nézve azon kevés napokban , a melyek életemből még hátra vannak, — mint minden erőmet a mi Üdvözítőnk dicsőségének szentelni, különösen e század alkonyán; e századén mondom, a melyben fenhéjázó gőgös emberek, a hazug tudomány nevében, a mely forró lázként hozá forrongásba elméjüket, a keresztény vallás eredetét kétségbe vonni, sőt az Üdvözítő isteni személyének valóságos létezését képtelen mesének minősíteni merészelték ? A számtalan bántalmakat, melyekkel őt illették, kiengesztelni. Istennek haragját imáinkkal csillapítani ós Jézusnak, ki az Isten dicsőségének fénye és valójának képmása, szent nevét az új század hajnalán magasztalni s a legnagyobb dicsőítésekkel ünnepelni: ez az, a mit feladatunkul kitűztünk a minek foganatosítására minden erőnkből törekednünk kell. Minden erő. minden tehetség, kell, hogy szorosan egyesüljön e czélra: az ájtatosság és kiengesztelés eklatáns megnyilatkozásai, a tudós férfiak munkái, a jó irányú hírlapok czikkei, a római pápa iránt való szeretetnek nyilvános tanúbizonyságai, mind e czélra kell, hogy irányuljanak. Ekként az általános lelkesedós közepette, ez lesz az összes ünneplő nemzeteknek nagy szava. Ekként fog uj világításban visszatükröződni a sziveknek szoros egyesülése, az egyháznak csodálatos egysége és a híveknek a kereszténység feje iránt való teljes ragaszkodása. És miután a világ felett ismét uralkodni fog a kereszt, amelyben egyedül van az üdvösség, az emberi társadalom épen és szerencsésen fog a fenyegető romlás veszélyeiből kiszabadulni és az új század békében s jólétben boldogul megnyílni. LITT. CJKC. 1898. ? 1119. SZ. Századvégi ünnepélyes , hódolat az Üdvözitő Jézus Krisztusnak.