Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1898

Index

400 irtot meg nem halad (1881 : XXVI. t.-ez. 24. §. ff) A tiszta jövedelem megállapításánál azonban a javadalom jövedelméből csak a javadalom egyenes adói és kezelési költségei vonhatók le. Illetékmentesek továbbá (idézett t. cz. 24. §.) mindazon ingatlanok: melyek a földes házadónak egyátálán alávetve nincsenek: ilyenek: közterek, temetkezési helyek, tanítási czélokra szolgáló fa- és szőlőiskolák: továbbá istentiszteletre szánt épületek, illetőleg lakrészek, iskolák, kisdedóvodák, lelkészi, tanítói lakások, sekrestyések, egyházíiak és harangozok lakásai, a mennyiben a plébánia épületéhez tartoznak és azokért bór nem fizettetik, gazdasági épületek ós gazdasági cselédlakok, kórházak, szegónysorsú tanulók és szegények ellátására szánt épületek, a mennyiben mindezek a kérdéses czélra kibérelve, vagy más czélra bérbeadva nincsenek; halottas házak. Mentesek a szentegyházak istentiszteletre szánt ingóságai, mentesek tehát (a pénzügyi k. b. 1885. évi 4839. sz. határozata szerint is) a templomok azon pénzei, melyek templomi építkezésekre, javításokra adományoztattak vagy hagyományoztalak : hasonlóan az oktatási, tehát a papneveldék is, jótékonysági és kegyeleti czélokra rendelt alapítványok ingóságai, ily czélra fennálló intézetek és egyletek ingó javai, kórházak, árva- és szegényápoló intézetek, segélyegyletek összes ingóságai, oktatási és tudományos czélra fennálló könyvtárak, szentkeresztek, szobrok, képek, zászlók stb. készítésére vagy fentartására szánt pénzalapok;— agg papok ellátására szolgáló alapítványok ingó vagyonai, •ösztöndíj alapítványok, a tanítók fizetésére rendelt alapítványok, a temetkezési egyletek ingó vagyona. Mindezekre nézve a bevallási s leltári tételeknél az ..Észrevételek" rovatában a mentesség czíme, a megfelelő törvényczikkre vagy bírósági határozatra való utalás pontosan bejegyzendő. A misealapítványok az illetékmentes ingóságok közé nem számíttatnak. Minthogy azonban sok misealapítvány haszonélvezete az egyházi személyzet a templom, sőt némelyiké a szegények közt is megoszlik, az alapítvány megfelelő tőkerészletének elkülönített feltüntetése által legalább egy részökre a mentesség igénylem lő. Az illeték-egyenérték kiszabásánál a végösszeg tizes számra ki kerekíttetik akképen, hogy az 5 frton aluli vagy 5 írtig terjedő összeg elhagyatik, az 5 frton felüli összeg pedig a következő tízesnek vétetik: péld. 2125 frtnál 2120 és 2126 frtnál 2130 frt után szabatik ki az illeték. A vagyonbevallás azon kir. adóhivatalnál nyújtandó be, melynek kerületébe a fizetésre kötelezett jogi személy székhelye tartozik. A kivetett illeték-egyenérték jogossága vagy helyessége kérdésében az 1881. XXXIV. t. cz. 28—87. §§-ai szerint az illető kir. pénzügyigazgatósághoz a fizetési ív vagy értesítvény kézbesítése napjától számított 30 nap alatt birtokon belül, további 60 nap alatt birtokon kívül, a másodfokú határozatok ellen a határozat kézbesítése napjától számított 15 napi határidőn belül az 1896. évi XXVI. t. cz. 154. §. alapján a közigazgatási bírósághoz fölebbezésnek. s illetőleg panasznak van helye. Sérelmesnek talált kiszabások ellen tehát ez úton okvetlenül jogorvoslat keresendő. Egyébiránt bővebb tájékozást nyújt „Az illeték-egyenérték ismertetése'" czimű füzet, melyet Róka József, kir. pónzügyigazgató-helyettes adott ki. s melyet h

m/mi. sz. körlevelemben megszerzés végett ajánlottam, s mely füzet a templomi pénztárak terhére is megrendelhető. Kalocsa. 1898. február 12. 6*