Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1898

Index

97 „hogy egy senki által nem gondolt körülmény következtében a fizikai lehetetlenség megszűnt, a közvélemény alaptalan volt s a köztudomásúlag törvénytelennek tartott szár..mazás törvényesnek bizonyult." „Ép azért az itt elősorolt okoknál fogva nézetünk szerint az anyakönyvvezetőnek „nem szabad ily fontos kérdésben egyedül a közvéleményre, sem a már sokszor megczáfolt „köztudomásra, sem az érdekelt szülők állításaira támaszkodnia Az ügy fontosságára való „tekintettel a magyar törvényhozás az 1868. évi 54. t. ez. 22 g-ában a törvényesség kérdését a polgári bíróság illetékességéhez utasította s változatlanul fentartandónak találtatott „a törvény ezen intézkedése még azon esetekben is. melyekben a győri Püspök úr Őexcel„lentiájának a Vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz 1885-ben intézett felterjesztése „szerint minden bírói vizsgálat fölösleges, a mennyiben az illető gyermek törvényes születése fizikai lehetetlenség." „A polgári anyakönyvek életbeléptetése óta vezetett egyházi anyakönyvekre az „idézett országos törvény nem vonatkozik ugyan már. de tekintettel az egyház által vezetett anyakönyvek, illetve a törvényes vagy törvénytelen származás fontos egyházjogi „következményeire az egyházi hatóság az anyakönyvek helyes vezetésére, s nevezetesen a ..származás mikénti bejegyzésére most sem fordíthat csekélyebb gondot, mint azelőtt, mikor „anyakönyveink még polgárjogi érvénynyel is bírtak." „Ha pedig a polgári törvényhozás a törvényesség kérdését oly fontosnak tartotta, „hogy e tekintetben minden a rendes szabálytól eltérő esetet, ha az még oly világosnak látszott is, a bírósághoz utasított; ha továbbá a származás törvényes vagy törvénytelen volta, „illetve a származás mikénti anyakönyvezése egyházjogi szempontból is igen fontos, s az „ezen kérdés elbírálására szolgáló szabályokkal sokszor kétséget kizáró módon ellenkezni „látszó esetek igen gyakran kellő vizsgálat után egész más színben tűnnek fel, s így az „anyakönyvvezetőt igen könnyen félrevezethetik: ha az anyakönyvezésnél felmerülő bár„niely kételynél, vagy a legcsekélyebb javításnál is az anyakönyvvezető köteles a felettes „egyházi hatóság utasítását kikérni, s e szerint eljárni: akkor a törvényes származás soktál fontosabb kérdésének eldöntését sem lehet az anyakönyvvezetők véleményére bízni, „hanem mindazon esetben, midőn valamely érvényes házasság tartama alatt született gyer„mek törvényessége bármely illetékes factor által megtámadtatik, vagy a származás törvényessége ellen magának az anyakönyvvezetőnek van kételye, vagy kifogása, ezen kérdés „eldöntés végett az egyházi bíróság, a szentszék elé lenne terjesztendő." Ft. főszentszékemnek ezen érvelését elfogadván, s az érseki hatóságnak ezen kérdés* ben az 1887. évi 3142. sz. a. kelt körrendeletében elfoglalt alláspontja a polgári anyaköny-) vek életbelépése óta irányadóul nem szolgálhatván, az egyöntetű eljárás végett ezennel oda-^ utasítom egyházmegyém papságát, hogy a gyermekek származásának anyakönyvezésénél általában tartsák magukat mindig ezen elvhez: páter est, quem justae nuptiae demonstrant, még azon esetekben is, midőn véleményük szerint a törvényes származás fizikai lehetetlenség. Nehogy azonban az anyakönyvekbe valótlanság kerüljön, mindazon esetben, midőn a törvényes származás ellen akár az anyakönyvvezetőnek, vagy a szülőknek kételyük vagy kifogásuk van, vagy pedig nyilvános dolognak tartatik. hogy az újszülött házasságtörésből származik : mindannyiszor ezen eseteket az anyakönyvvezetők azonnal terjeszszék fel a főszentszékhez, mely is a megejtendő vizsgálat eredményéhez képest végkép fog dönteni a törvényesség kérdésében s ezen főszentszéki döntésnek megfelelően fog az anyakönyv kiigazittatni. Kalocsa, 1898. augusztus 27. 23*