Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1896

Index

— 68 — fíókegyházak nagy távolsága egy vagy két ló tartását szükségessé teszik, a lelkész indokolt előterjesztésére, melyet az esperes (főesperes) véleményezés mellett ir alá. a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság a lótartási átalány beszámitását azoknak is engedélyezheti, akik e czimen átalányt nem kapnak. Az igy engedélyezett, beszámítandó összeg azonban egy ló tartására 63 azaz hatvanhárom írtnál több nem lehet. E czimen ugyanis a vallásalap nagyobb összeget engedélyezni nem szokott. Ha a helyi körülmények szerint állandó lótartásra ugyan nincs szükség, de a lelkésznek a fiókegyházak ellátása költséget okoz és ezen czimen semmi jövedelmet nem kap, a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság a lelkésznek indokolt és az esperes (főesperes) által támogatott kérelmére 50 azaz ötven forintot meg nem haladó fuvarköltség beszámitását engedélyezheti. 32. §. A XlX-ik lap első rovatába iktatja a lelkész azon misék számát, melyek elvégzését más lelkésznek köteles átengedni, mert azokat maga elvégezni nem képes. A 2-ik rovatba jegyzi az átengedett misék után járó dijak összegét. Az elvégezhető misék számát minden egyházmegyében az egyházmegyei hatóság állapítja meg. Miután pedig a megállapított számot meghaladó miséket más áldozárnak tartozik a lelkész átengedni, azért az ezek után fizetett összeget kiadásképen írja be. Ha az átengedett misékért az alapító levélben semmi határozott összeg sem állapíttatott meg, az egyházmegyében szokásos misedijak számitandók. Az átengedett misék számát és azok után fizetett díjakat az esperes (főesperes) által kiállított bizonylattal kell igazolni. A XX-ik lap első rovatában felsorolandók a nagyobb épületfentartási költségek, a melyek fennálló törvények és rendeletek értelmében a lelkészt terhelik, valamint azon rendkívüli költség, mely a vízszükséglet biztosítása végett felmerülhet. Ugyanazon rovat alatt iktatja be a lelkész a bérépületekre fordított vízvezetéki, világítási és más, a lakhatóság feltételeit biztosító költségeket, megjegyeztetvén, hogy az ezen rendelet 16-ik §-a értelmében már levont épületfentartási költségek itt újból le nem vonhatók. A 2-ik rovat összegezi ezen költségeket. A nagyobb épületfentartási költségek közé fel nem vehetők a plébániai épületek jókarban tartásának költségei amennyiben e czimen az egyes tételek husz forintot meg nem haladnak. A nagyobb épület-fentartási költségeket az egyházmegyei hatóság igazolja annak kitételével, hogy az engedélyezett építkezési költség mennyi ideig fogja a lelkészi jövedelmet terhelni. Az egyházmegyei hatóság igazolja továbbá a vízszükséglet biztosítására engedélyezett költségek összegét. A bérépületekre fordított vízvezetéki, világítási stb. költségeket a községi (városi) elöljáróság igazolja, a mennyiben az igazolásul szolgáló nyugtatványokat hitelesiti. Ezen kiadások megállapításánál az 1891 — 1895-ig terjedő öt év átlaga szolgál irányadóul. 34. §. A XXI-ik lapon a jövedelmi és kiadási tételek az előző (I—XX.) összeirási lapok „Megállapított jövedelem" és „Megállapított kiadás" rovataiból jegyeztetnek be és egymás-