Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1896

Index

-» 1237. sz. isk. B o d r o g hMonostors z e g h. Kántori állomásra pályázat. — 32 — a felek közt,•valamint az, hogy a megegyezésnek az apa vagy anya bevett, vagy törvényesen elismert vallására kell szólni, a házasságkötés ideje szerint itélendők meg, ugy, hogy ha pl. a házasulok a megegyezés után, de a házasságkötés előtt egyvallásuakká válnak, vagy ha a megegyezésben megállapitott vallás a házasságkötéskor már egyik házasulónak sem képezi vallását, a megegyezés erejét veszti; c) és ebből következik nevezetesen az is, hogy a házasulok a megegyezést az általálános jogelvekkel is megegyezőleg közös beleegyezéssel a házasságkötés előtt megváltoztathatják és vissza is vonhatják ; d) végül, hogy ha a gyermekeik vallására nézve egyességre lépett felek házassága biróilag felbontatván, ugyanazok a felek később ujabb házasságot kötnek egymással, a korábbi házassagnk felbontásával érvényét vesztett megegyezés az ujabb házasság megkötése daczára sem éled fel. II. A latin és görög szertartású liatliolikus felek házasságából származott gyermekek nemükre való tekintet nélkül az apa vallását követik. A m. kir. belügyminister 1896. évi február 11-én 7663. sz. alatt kelt határozata. A sz—i állami anyakönyvi felügyelőnek S. I. vallása tárgyában mult évi november hó 28-án 143. sz. alatt tett jelentésére hivatkozással értesitem, hogy a latin és görög szertartású katholikus felek házasságából származott gyermekek az 1894. évi okt. hó 4-én 23,034. szám alatt kelt kir. rendelet értelmében nemükre való tekintet nélkül az apa vallását követik. Ehhez képest S. I. róm. kath. vallású. III. Az oldalági sógorság nem házassági akadály. A m. kir. belügyminister 1896. évi február 2-án 9596. sz. alatt kelt határozata. X—i állami anyakönyvi felügyelőnek. F. S. és P. K. ni—i lakosoknak hozzám benyújtott folyamodványát azzal küldöm meg, hogy nevezett feleket értesítse arról, miszerint köztük házassági akadály nem forog fenn, mert az J894. évi XXXI. t.-cz. il. §-ának d) pontja csupán az egyik házastárs és a másik házastársnak egyenes ágbeli, tehát fel- vagy lemenő ágbeli vérrokona között állapit meg házassági akadályt, holott jelen esetben a házasuló férfi elhunyt házastársának testvérét tehát oldalágbeli vérrokonát szándékozik feleségül venni. Budapest, 1896. márczius 11. Groretits Károly halála által a bodrogh-monostorszeghi kántori állomás megüresedvén, annak betöltése végett jövő ápril hó lo-ik napjára pályázat hirdettetik. Az állomás javadalmai : a) Szabad lakás házikerttel, — b) 300 frt készpénz a községi pénztárból, — c) konyhakert, szérűskert adóteherrel, — d) 5000 lélek után stólajövedelem czimén mintegy 130 forint, — e) misedíjakból körülbelül J 6 forint. Kötelességei: a plébániai isteni tiszteletnél naponkint orgonálni, énekelni, az iskolás gyermekeket énekekre oktatni; a papnak segédkezni : a kereszteléseknél, avatásoknál, házassági esketéseknél, betegek ellátásánál, és a temetéseknél. A pályázóban megkívántatik az illyr és magyar nyelvek teljes ismerete, előnyös, ha a németben is jártas; továbbá, hogy rendes tanítói vagy legalább kántori oklevéllel birjon. A pályázók a kitűzött határnapon személyesen megjelenni tartoznak. A kellően fölszerelt folyamodványok nt. Meszner István kerületi esperes, bezdáni plébános úrnál nyújtandók be. Budapest, 1896. márcz. 17. Georgius Archi-Episcopus.