Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1895

Index

Krisztusban szeretett Testvéreink és Hiveink! A szorgos és szeretetteljes gond, a melyet Krisztus Jézus, Szentegyházunk isteni Alapítója, kötelmünkké tett, hogy halhatatlan lelketek örök üdvét munkáljuk és szentséges jegyese, a katli. Anyaszentegyház jogainak védelmére keljünk: hozott minket, főpásztaraitokat a nemzet drága ereklyéjénél, Szent István honalkotö királyunknak áldást osztó dicsőséges szent Jobbjánál össze, hogy e nehéz időben tanácskozzunk a sérelmek orvoslása fölött, a melyek Szent István királyunk legdrágább örökségén, kath. vallásunkon már eddig is ejtettek: katholikus vallásunkon — mondjuk — a melylyel pedig, midőn vele népét a Szent király megajándékozta, az ország fennállásának, boldogságának s dicsőségének egyedül biztos alapját rakta le; hogy tanácskozzunk a veszélyek elhárítása fölött, a melyek ama sérelmek folytán katholikus lelkiismereteteknek alkotmányilag is biztosított szabadságát s halhatatlan lelketek üdvét a jövőben még inkább fenyegetik. Ismeretes ugyanis, hogy a katholikus Egyház hosszabb idő óta nehéz védelmi küzdelmet vív oly sérelmes intézkedés ellen, a melyre okot nem szolgáltatott s mely hitelveinkbe, Szentegyházunk Istentől nyert jogaiba s a lelkiismeret szabadságába ütközik. Ezen sérelmes intézkedés nem ismeri el a vegyes házasságban élő szülőknek azon jogát, hogy gyermekeiket a katholikus vallásban neveltethessék. S mert a mélyen megszomorított kath. szivek e súlyos sérelem felett feljajdultak, s mert lelkipásztoraitok, megemlékezve az apostolok szent tanítása és példájáról, hogy inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek'), kath. papi kötehmikhez hiven e sérelmes és jogtalan intézkedéstől, minden reájuk rótt büntetés daczára, az engedelmességet megtagadták : most ujabb intézkedéseket akarnak életbe léptetni, a melyek a mily sérelmesek Szentegyházunkra, annak szent tanaira és kegyszereire s e hon kath. polgárainak lelkiismereti szabadságára nézve, ép oly károsak a közjó tekintetében is. Tudjátok ugyanis, hogy ujabban Egyházunk hitelveit mélyen sértő törvényjavaslatok lettek az országgyűlésnek benyújtva, a melyek egyike ellentétben áll a kereszténység alapelvével, melyen a magyar nemzeti társadalom felépült; másika Szent István országában tért enged és tárt kaput nyit minden hitbeli tévtannak; a harmadik a házassági jogról benyújtott törvényjavaslat pedig, mellőzve a keresztény házasságnak szentségjellegét s feibonthatlan voltát, mellőzve Szentegyházunknak Krisztus Jézustól nyert határozati, rendelkezési s bíráskodási jogát a házasság lényege s az avval összefüggő kérdésekben: csak oly szerződést ismer el házasságnak, melyet férfi és nő az állam közege előtt köt életközösségre; ellenben ha Isten szent törvénye és az Anyaszentegyház rendelete szerint csak tulajdon lelkipásztortok előtt léptek házasságra, e házasságtokat érvényesnek el nem ismeri. Krisztusban szeretett Testvéreink és Hiveink! A mondottakban felsoroltuk azon sulvos és mélyen szornorító sérelmeket, a melyek ellen Szentegyházunk magának az államnak. édes hazánknak érdekében is védekezik. E védelemben, a melynek nem minden részlete kerülhetett eddig a nyilvánosság elé, főpásztoraitok, szentséges Atyánknak, a római Pápának, Krisztus földi Helytartójának bölcs és Magyarország iránt mindenkor táplált kiváló atyai szeretetéből fakadt útmutatását követve, elmentek az engedékenységnek legszélsőbb határáig. E határ kath. Szentegyházunk tanának s az abban gyökeredző Istentől nyert elidegeníthetlen jogainak sérthetetlensége. ') Apóst. csel. 5, ü).