Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1895

Index

— 154 — A m. kir. belügyminiszternek a polgári házasság megkötésinél a felektől megkövetelhető külső alakszerűség tárgyában 1895. évi nov. 26-án 103.374. sz. a. valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez intézett körrendelete. Több oldalról felmerült kételyek és hozzám intézett panaszok alkalmából a polgári házasság megkötésénél a felektől megkövetelhető külső alakszerűségek tekintetében szüksé­gesnek találom a következőket kijelenteni: A házasság kihirdetésénél, megkötésénél és anyakönyvezésénél követendő eljárás tárgyában f. évi jun. 29-én 27,243. I. M. szám alatt kibocsátott utasítás szerint: „A polgári tisztviselő a házasságkötésnél nemzetiszínű vállszalaggal és megfelelő tisztességes öltözetben, lehetőleg atillában megjelenni ós egyszersmind ügyelni tartozik, hogy a házasságkötés kellő ünnepélyességgel és jelentőségéhez illő komolysággal történjék. Nem szabad azonban oly magatartást tanúsítania, mely a házasságkötést az egyházi szertartás utánzatának tüntetné fel s a házasulókat az egyházi összeadásnak igénybevételétől visszatarthatná." Az utasítás ezen rendelkezéseiből folyólag kötelessége a házasságkötésnél közremű­ködő polgári tisztviselőnek szigorúan megkövetelni azt, hogy a házasulok és tanúik a polgári házasságkötés ünnepélyes jellegéhez méltó és viszonyaiknak megfelelő tisztességes ruhá­zatban jelenlenek meg. viszont azonban nem szabad a polgári tisztviselőnek ezen követelmé­nyeken túlmenni. Tilos nevezetesen megkövetelni vagy a házasságkötésnél való közreműködést attól tenni függővé, hogy a menyasszony menyasszonyi koszorút viseljen avagy a házasulok, azok egyike vagy kiséretök az egyházi házasságra emlékeztető avagy általában szokásos jelvénye­ket használjon, vagy bárminemű jelképes cselekményeket végezzen. Tilos továbbá megkövetelni, hogy a házasulok a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. t.-cz. 39. §-ában előirt két tanún kivül násznépet hozzanak magukkal.Minthogy azon­ban az id. t.-cz. 37. §-a szerint a házasságkötés nyilvánosan történik, természetes dolog, hogy önszántából a násznép is megjelenhet s a polgári tisztviselőnek a násznépet a megjele­néstől eltiltani nem szabad. Felhívom Czimedet, hogy ezen rendeletemet a polgári tisztvise­lőkkel, első sorban az anyakönyvvezetőkkel szoros alkalmazkodás végett haladéktalanul közölje. II. Ha oly egyének lépnek polgári házasságra, kiket a közhit házasoknak tart, méltá­nyos a házassági kihirdetés aló! felmentést adni és a házasságkötésnél a nyilvánosságot kizárni. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi október hó 30-án, 93,866. szám alatt kelt hatá­rozata. Sz. város polgármesterének. M. K. és D. I. sz—i lakosoknak kihirdetés alóli felmen­tés iránt beadott folyamodványát az A. T. 57. §-a alapján saját hatáskörében való illetékes intézkedés végett oly megjegyzéssel küldöm meg Czimednek, hogy a mennyiben a kérelmet a fenforgó méltányossági okokból teljesitendőnek találná, az illetőket a H. T. 37. §-ában fog­lalt azon kedvezményre is figyelmeztesse, mely szerint a házasságkötés a felek kérelmére a nyilvánosság kizárásával mehet végbe. A törvény ezen intézkedésének alkalmazásba vétele a jelen esetben annál indokoltabb, mert a f. évi 27,243. I. M. számú utasitás 63. §-a a nyilvánosság kizárására alapul szolgál­ható méltányossági körülmények között egyenesen felsorolja azt az esetet, midőn oly egyének kötnek házasságot, kiket a közhit eddigelé is házasoknak tartott. III. A házasság törvényes fenállásának tartama alatt született gyermek törvényesnek vélelmeztetik s a természetes atya netaláni elismerése az anyakönyvbe nem jegyezhető be.

Next

/
Thumbnails
Contents