Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1893
Index
— 51 XI Quanta eura praesules Hungáriáé gravissima perioula e novationibus ecclesiastico-politicis per gubernium intentis Eeelesiae et patriae imminentia simul in Conferentia Chori Episcoporum die 3-a Mártii anni curr. asservato conjuncti per mutua eonsilia collata perque libellos supiiees ad Suam Sacratissimam Majestatem Regiam et ad Excelsum Regni Gubernium porrectos — avertere studuerint, omnibus notum est. Ad uberiorem tamen Vestram Venerabiles Fratres et Filii Carissimi instruetionem et ad animum Vestrum erigemluin zeluinque excitandum e re esse oensui, tenores horum libellorum in subnexo sub ./" paginis \ 7obis verbotenus etiani notos reddere. Nr. J100. Tenores litterarnm supplieum in eausa novationum eeclesiastieopolitiearum per Episeopos Hungáriáé ad Suam Majestatem et ad Re gni Gubernium datarum. CSÁSZÁRI ÉS APOSTOLI KIRÁLYI FELSÉG! LEGKEGYELMESEBB URUNK! A magyarországi püspöki kar minden válságos pillanatban legmélyebb alattvalói hódolattal és fiúi bizalommal szokott fordulni a legmagasabb királyi Trón zsámolyához, a jog és igazság, a vallás és erkölcs ezen erős támaszához és őréhez, hogy aggodalmainak őszinte kifejezést adjon és a veszélyeztetett legszentebb államfentartó érdekeknek legmagasabb megvédését kiesdekelje. Ily helyzetben találja magát jelenleg is a legmélyebb hódolattal alulirt magyar püspöki kar, midőn a magas kormány oly egyházpolitikai programmal lépett az ország elé, mely ha megvalósíttatnék, hazánk százados institutióit fölforgatná, beláthatatlan bonyodalmak veszélyeinek tenné ki Felséged hű alattvalóinak millióit s alapjában rendítené meg egyik államfenlartó oszlopát, a katholikus egyházat, A kormány egyházpolitikai programmjában rejlő veszélyek mély hazafiúi aggodalommal <*> fájdalommal töltötték el az egyházunk és hazánk sorsa iránt egyaránt érző sziveinket; a papságunk és hiveink körében mutatkozó nyugtalanság, melyet már a programúinak egyszerű közzététele okozott, megnyilatkozása a sértett katholikus öntudatnak s azon aggodalomnak kifejezése, mely e programúi megvalósításában egyházunk legvitálisabb érdekeinek megtámadását szemléli. Ily körülmények között nem is késtünk kötelességünkhöz hiven egybegyűlni, hogy a magas kormánynak egyházpolitikai programmjával szemben álláspontunkat, mely nem tehet más, mint az egyház álláspontja, kifejtsük s arról a magas kormányt tájékoztassuk. Tettük ezt mult évi deczember 15-én megtartott tanácskozmányunkban a legmélyebb tisztelettel idezárt előterjesztésben, úgy egyházi mint hazafiúi szempontból fejtvén ki indokainkat, melyek e programmnak elfogadását lehetetlenné teszik, melyeknek legkegyesebb tekintetbe vételéért Felségednél is a legalázatosabban esedezünk. Fáj nekünk, Felséged leghívebb alattvalóinak, hogy Felséged törvényes kormányával ellentétbe kell helyezkednünk; de a szent ügy, melynek képviselői vagyunk kötelességünkké teszi, hogy azt megvédelmezzük, a mit annál nagyobb készséggel teljesítünk, mert tudjuk, hogy ez által hazánk jól felfogott érdekeit is szolgáljuk. Meg vagyunk ugyanis győződve, hogy manap, midőn oly ijesztő mérvben terjednek a trónokat veszélyeztető és államokat fölforgató tanok s rohamosan nő az e tanokat követők tábora, gyengéd lelkiismeretességgel kellene kerülni mindazt, a mi a nemzetek vallási meggyőződését gyengíti, erkölcsi érzékét megingatja s mindazt ápolni, a mi annak erősítésére szolgál. LITT. CIRC. 1893. 14