Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1892

Index

— 135 — az özvegyi ellátás összegét meg nem haladhatja. A nőtanitó árvái, minthogy atyjok az 5. §-ban foglalt korlátozás folytán özvegyi.ellátásban nem részesülhet, szülőtlén árvákul tekintendők és rőlok az alább következő §. értelmében kell gondoskodni oly módon, hogy az árvagyámpénz alaptételének kiszámítása akként eszközlendő, mintha az atyja özvegyi ellátásához igénynyel birna. 9. §. A teljesen szülőtlen árvák, hacsak egyik szülőjük működött a tanitói pályán, fejenként a fentebbi §. értelmében számítandó gyámpénzen felül még 25 frtot kapnak; ha mind a két szülőjük tanitó volt, ugy mindenik szülőjük után külön-külön számítandó gyámpénzen kívül még 50 frtot nyernek. A teljesen szülőtlen vagy vagyontalan árvák az őket megilletendett gyámpénz fejében 3 éves koruktól kezdve árvaházakban neveltetnek, úgyszintén azon vagyontalan árvák, kik teljesen szülótlenekül tekintendők, mivel egyik szülőjük házassági elválás, vagy valami saját hibája miatt özvegyi nyugdiját elvesztette, vagy ilyet nem is nyert, utóbbiak azonban csak az esetben, ha életben maradt szülőjük kérelmezné, vagy ha az 1868: XXXVIII. t.-cz. 4. §.-a értelmében gyámkirendelés szüksége forogna fenn, vagy ha az életben maradt szülő magaviselete miatt az illetékes hatóság az árva érdekében kívánatosnak tartaná. Az ily árvák gyámpénze neveltetésük tartania alatt a nyugdijalapból az illető árvaház javára szolgáltatik ki. E czélnak megfelelő árvaházak létesítésére és ezek fentartási költségeinek fedezésére az országos tanitói nyugdijalap rendkívüli jövedelmei és annak előre nem látott bevételei fordítandók. Kellően indokolt esetekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter kivételesen megengedheti, hogy a teljesen szülőtlen árva eltartása és nevelése a gyámhatóság által kirendelt gyám vagy pedig a gyámhatóság által ajánlott, úgy anyagi, mint erkölcsi biztosítékot nyújtó rokon gondjaira bizassék, mely esetben az árvát illető gyámpénz is gyámjának, illetőleg rokonának kezéhez folyósítandó. 10. §. A nyugdíj- és gyámalap jövedelmei közé felveendő az oly népoktatási tanintézetekbe járó tankötelesek után hozzájárulás cziinén évenként fizetendő 15 kr., mely tanintézetek tanitói az 1875: XXXII. t.-cz. 2. §-a, illetve ezen törvény 1. §-a értelmében a nyugdíjra jogosítottak sorába felvétettek. Ezen hozzájárulási díj első sorban a szülőktől szedendő be, másodsorban az iskolafentartóktól; szabadságukban állván ezeknek a dijak fedezésére a szülők beigazolt vagyontalansága. vagy általános tandíjmentesség esetén az 1868: XXXY11I. t.-cz. 4. §-a értelmében fizetendő iskolamulasztási bírságokból befolyt pénzösszeget igénybe venni. 11. §. Egész 40 évi szolgálata tartama alatt köteles mindenki évenkint a nyugdíj- és gyámalap javára a jelen törvény értelmében a beszámítható fizetésének, vagy a mennyiben a 300 frtot el nem érné, a részére biztosított teljes nyugdíj 2°/

0-át fizetni. 12. §. Az 1875: XXXII. t. cz. 28. és 29. §-aiban foglalt és a jelen törvény által változást nem szenvedett, valamint a jelen törvény 10. és 11. §-aiban felsorolt dijakat az iskolafentartók, illetve az állami iskoláknál a gondnok, a felekezeti és községi iskoláknál az 1876: XXVIII. t. cz. 9-a értelmében alakított iskolaszékek saját szavatosságuk mellett kötelesek minden polgári év első két havában a községi adópénztárba beszolgáltatni, illetőleg késedel31*