Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1890

Index

— 163 —' czéljuk, a mit nem is titkolnak, hogy fegyverszünet nélkül küzdjenek a katholicismus és a pápaság ellen. A inult bizonysága is elég ékesen szóló. — Hogy hova jutott Olaszország új életének első korszakában is a magán és a közerkölcsiség, a közbiztonság, a belső rend és nyugalom, a nemzeti jólét és gazdagság tekintetében, azt jobban elmondják a tények, mint mi szóval elmondhatnék. Az igazság által kényszerítve, még azok sem fogják elhallgatni, a kiknek érdekükben volna a való elpalástolása. Mi csak annyit mondunk, hogy a jelen körülmények között, a szomorú, de való szükségesség következtében a dolgok nem is mehetnek másképen ; bármennyire mutogassa is a szabadkőmives szekta a jótékonyság és filantrópia szellemét, csak gyászos befolyást gyakorolhat, gyászosat azért, mert Krisztus vallása, az emberiség igazi jótevője ellen harczol és azt lerombolni törekszik. Mindenki tudja, mily sok tekintetben és mily üdvös befolyással van a vallás a társadalomra. Tagadhatatlan, hogy az egészséges magán- és közerkölcs az államok dicsőségét és erejét képezi. De az is tagadhatatlan, hogy vallás nélkül nem létezhetik sem jó köz-, sem magán erkölcsiség. — A saját természetes alapjára szilárdan fölépített családtól nyer életet, gyarapodást, erőt a társadalom. Ámde vallás és erkölcsösség nélkül nincs állandósága a házas egyesülésnek, a családi kötelékek meglazulnak és feloldódnak. — A népek és nemzetek jóléte az Istentől és jótéteményeitől származik. Ha valamely nép nemcsak hogy nem ismeri őt, de még föl is támad ellene, s lelkének kevélységében hallgatagon azt mondja magában, hogy nincs rá szüksége, ott csak füstje van a jólétnek, melynek az a rendeltetése, hogy elpárologjon, mihelyt tetszeni fog az Úrnak ellenségei gőgös vakmerőségét megszégyeníteni. — A vallás az, a mely behatolva mindenkinek lelkiismeretébe, érezteti vele kötelességének erejét s ösztönzi annak követésére, A vallás az, a mely igazságérzetet és alattvalóik iránt szeretetet önt a fejedelmek szivébe, a mely hivekké és őszintén engedelmesekké teszi az alattvalókat, igazakká és jókká a törvényhozókat, igazságosakká és megvesztegethetetlenekké az elöljárókat, erősökké és hősökké a katonákat, lelkiismeretesekké és szorgalmasakká a tisztviselőket. A vallás az, a mely egyetértést és gyöngédségét honosít meg a házastársak között, szeretetet és tiszteletet a szülők és gyermekek közt, a mely megtanítja a szegényeket a mások javainak tiszteletére, a gazdagokat pedig javaiknak helyes használatára. A kötelességek iránt való hűségből és a mások jogainak tiszteletéből ered a rend, a nyugalom, a béke. melyektől annyira függ egy nép vagy állam jólléte. Töröld el a vallást s a vallással egyetemben eltűnnek a társadalomtól mindezen mérhetetlenül becses javak. Legérezhetőbb lenne Olaszországra nézve ez a veszteség. — Nagysága, legfényesebb dicsősége, mely által a legműveltebb nemzetek sorában hosszú időn át kivívta magának az első helyet, elválaszthatatlan a vallástól ; ez teremtette, ez ihlette, pártfogolta, gyámolította és növelte. Közszabadságokról beszélnek községei ; katonai dicsőségről beszélnek annyi örökké emlékezetes vállalatai a keresztény név halálos ellenségei ellen ; tudományról beszélnek az egyház által alapított, támogatott és szabadalmakkal ellátott egyetemek, a menedékhelyek és paloták ; művészetről beszélnek a legkülönfélébb emlékek végtelen soka-