Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1890

Index

bői a vallásos és keresztény jellemvonást, a törvényekből és a hivatalos életből minden vallásos eszmét és szellemet, ha nem is közvetlen támadással, hanem azzal a rendszerrel, mely minden vallásost száműzni akar: a hit és a katholikus áhitat nyilvánításai el vannak tiltva, vagy hiábavaló ürügyek alatt ezerféle módon megnehezítve. — A család vallásos alapját és szervezetét megsemmisítik, midőn az úgynevezett polgári házasságot proklamálják, s midőn merőben laikussá akarják tenni az oktatást, elkezdve az elemi iskolától, föl egészen az egyetemi felsőbb oktatásig, úgy, hogy az új nemzedék, a mennyiben az államtól függ, kénytelén minden vallásos eszme nélkül felnőni, megfosztatván az Isten iránti kötelességének legelemibb és lényeges ismeretétől. — És hogy a fejszét a fa gyökerére tegyék, e czélra nem képzelhető általánosabb és hathatósabb eszköz, mint ha kivonják a társadalmat, a családot és az egyént az Egyház és a hit befolyása alól. Megfosztani minden eszközzel a klerikálizmust (tehát a katholicizmust) alapjától és életforrásaitól, az iskolától és a családtól, ez a szabadkőműves írók igazi követelése. Azt mondják, hogy ez nemcsak Olaszországban történik, hanem ez oly kormányrendszer, a melyben az államok általánosan megegyeznek. — Erre azt feleljük, hogy ez nem rontja le, ellenkezőleg megerősíti azt. a mit az olasz szabadkőművesek szándékairól és akcziójáról mondottunk. Igen, ez a rendszer el van fogadva és alkalmazásban van ott, a hol a szabadkőművesség kifejti istentelen és vészthozó működését, és mivel az messze el van terjedve, a keresztényellenes rendszer is nagy területen alkalmazásban van. De alkalmazása sehol sem rohamosabb és általánosabb, sehol sem csap úgy a szélsőségekbe, mint azokban az országokban, a melyeknek kormánya e szekta működésének befolyása alatt áll és ennek érdekeit legjobban előmozdítja. — Szerencsétlenségre, ez országok közé tartozik az új Olaszország is. Nem tegnap óta áll e szekták istentelen és gonosz befolyása alatt, hanem egy idő óta feltétlenül uralkodnak és hatalmaskodnak fölötte, zsarnokoskodnak vele tetszésük szerint. A közügyeket, tehát a vallást illetőleg is mindene szekták czéljainak megfelelőleg történik, a mely szekták czéljaik elérésére hires pártfogókat és tanulékony eszközöket találnak a nyilvános hatalom letéteményesei között. Az egyházellenes törvényeket, az Egyházra nézve sérelmes rendeleteket először e szektárius gyülekezetek kebelében vitatják meg, hagyják helyben és határozzák el: elég, ha olyan dolog van bennök, melynek csak némi, ha még oly távoli látszata is van, hogy gyalázatot és kárt okozhat az Egyháznak, mindjárt határozottan pártjokra állanak és megígérik támogatásukat. — A legújabb tények közül felemlítjük az új büntető törvénykönyv elfogadását, a melynek, az ellenkező bizonyítékok daczára, épen ama czikkelyeit vitték keresztül a legnagyobb makacssággal, a melyek a papság ellen voltak irányozva, s a melyek mintegy kivételes törvényt képeztek s bűntetteknek bélyegezték a szent kötelességéből folyó cselekedeteket is. — Az ájtatos alapitványokról szóló törvényt, melynek erejénél fogva minden, az ősök jámborsága által gyűjtött s az Egyház védelme és ótalma alá helyezett ájtatos alapítványi vagyont kivesznek annak befolyása és kezelése alól, már évekkel ezelőtt követelték a szabadkőműves szekta gyülekezetein, mert ujabb sérelmet kellett az Egyházon elkövetni, mert csökkenteni kellett 43*