Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1888

Index

— 130 — mes lakosa szent kötelességének tekintse, az emiitett betegség lényegéről mindenekelőtt saját magának felvilágosítást szerezni, s azután a népre utasítólag és tanácsadólag hatni, hogy egyrészt a betegek gyógykezelés alá vétessenek, mely ezen betegségnél biztos eredménynyel jár, és hogy másrészt az egészségesek ezen betegségtől magukat megóvni képesek legyenek. A következőkben tehát a szemcsés köthártyalob lényege lesz vázolva és a mód meghatározva, mely szerint a hatóságoknak azon vidékeken, hol a betegség már nagyobb kiterjedést nyert, eljárni szükséges. Fertőzés. Ha oly szemről, mely szemcsés köthártyalobban szenved, egy kis geny vagy nyák egészséges szembe jut, akkor ebben is majdnem mindig a betegség ki fog fejlődni. Ezen fertőző anyag mennyisége oly kicsiny lehet, hogy szabad szemmel észre sem vehető és mégis veszedelmes hatásúvá válhatik. A fertőzés legkönnyebben és leggyakrabban közös törülköző által történik ; továbbá oly ágy használása folytán, melyben néhány nappal ezelőtt szemcsés köthártyalobos beteg feküdt a nélkül, hogy utána az ágynemű felváltatott volna, és végre akármilyen tárgy (ajtókilincs stb.) érintése által, melyre kevéssel előbb ily beteg szemnyákkal piszkított kezét tette. Az átragadás tehát leggyakrabban a család körében történik, továbbá az éjjelező szállásokon, laktanyákban, fegyintézetekben, nevelő-házakban, ós pedig annál inkább, minél sűrűbben vannak az emberek azokban elhelyezve. Az utóbbi körülmény t. i. nemcsak hogy az emberek legszorosabb érintkezésére nyújt alkalmat, hanem romlott levegőt is okoz, mely a beteg szem ragályosságát fokozza, az egészséges szemet pedig togékonyabbá teszi a ragályozó anyag befogadására. De még az is meglehet, hogy a levegő maga felveszi azt az anyagot ós az egészséges szemre közvetíti; minél több beteg tartózkodik tehát valamely szobában és minél rekedtebb, tisztátalanabb és gőzzel teltebb ott a levegő, annál több fertőző anyag lesz benne, és annál nagyobb a veszély az egészséges szemre. Miután tehát az átragadásra olyan lakosságnál, melyben már több trachoma-beteg van, annyi különféle alkalom nyilik. nagy szerencsének kell tartani, hogy egyrészt a szemcsés köthártyalob nem minden stádiumban egyenlően ragályos, másrészt pedig a ragályos anyagot nem minden egészséges szem fogadja be, azaz : nem egykönnyen betegszik meg tőle. Minél jobban genyed és csipázik a trachomás szem, a fertőző képessége is annál nagyobb, az egészen száraz szemcsés köthártyalob, melynél a szem nem könyezik és reggel nem csipázik, a körüllevőkre nem veszélyes. De azon szemcsés köthártyalob, mely ma kevésbbó veszélyes, holnap már átmehet a legragálvosabb stádiumba, és épp igy megtörténhetik, hogy valamely szem, mely éveken át az átragadásnak ellenállott, ennek áldozatává lehet, mihelyt csak könnyű hurut által arra fogékonyabbá vált. Azért ne hagyjuk magunkat azon körülmény által, hogy egy beteg családban egyik vagy másik egyén a betegségtől ment, az elővigyázat útjáról eltántoritani. A betegség fejlődése, főtünete és következményei. Ezen betegség fejlődése vagy rohamosan történhetik, s ilyenkor a szem nagyon feldagad, fáj és néhány nap alatt látását