Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1887

Index

— 101 — H a valaki különböző alkalmazásnál fogva a keresetadó IV. osztálya alá eső s külön munkaadótól fizetett évi fizetést húz, ezek a külön alapokból külön alkalmazás folytán húzott állandó fizetések nem összesítve, hanem, külön-külön rovandók megkereseti adóval. A veszprémi ki r. a d ó f e I ü gvel ő : Miután Vári Mór enyingi lakosnak mint takarékpénztári tisztviselőnek évi fizetése (300 frt, mint segélyegyleti tisztviselő húz évi fizetéskép 300 frtot. tehát összesen . . . 900 frt, évi fizetése után a IV. oszt. kereseti adót 13 írtban állapította meg 1884. évre. (1884. évi lajstr. 4. tét. a.) A veszprémmegyei köz igaza tási bizottság: Adókötelesnek az iránti felebbezését, hogy a két külön alapból húzott fizetés után az adó külön állapíttassák meg. elutasította: mert az 1875. évi XXIX. t. ez. 28. §-a szerint minden rendes fizetés, kegy-, nyugvagy tiszteletdíj, adó alá eső jövedelemnek vétetik, és az adó alá eső fizetés, habár külön pénztárakból fizettetik is. egy összegben a fokozatos adótétellel rovandó meg; s az adó nem a. pénzintézet által fizetendő, hanem az csak a tisztviselőktől általa beszedendő s az illető helyre beszolgáltatandó. (1884. évi decz. hó 9-én, 783. szám.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság. A veszpréminegyei közigazgatási bizottságnak 1884. évi deczernberhó 9-én 783. szám alatt kelt határozatát megsemmisíti és a bizottságot ujabb határozat hozatalára utasítja. Indokok', Adóköteles évi 600 frt fizetését mint az enyingi takarékpénztár hivatalnoka, 300 frt fizetését pedig mint az enyingi segélyegylet hivatalnoka húzza: kétségtelen tehát, hogy a kétrendbeli fizetés két különböző foglalkozásból eredő jövedelmet képez. Az 1875. évi XXIX. t. cz. 3. §-a szerint pedig az az adóköteles, kinek különböző foglalkozásból eredő többféle keresete van, mindenik kereset után a megfelelő adókulcs szerint külön rovandó meg keresetadóval. Igaz ugyan, hogy adóköteles mindkét rendbeli jövedelme a kereseti adó IV. osztálya szerint rovandó meg; de az a körülmény, hogy a megfelelő adókulcs azonos, nem áll útjában a törvény ama most idézett rendelkezésének, hogy a különböző keresetből eredő jövedelmek mégis „külön rovassanak meg keresetadóval", annál kevésbbé, mert e jövedelmeket a most idézett törvényczikk 32. §-a értelmében, az illető pénzintézetek külön tartoznak bevallani s az azokra eső adót a tőlük húzott fizetésből levonni; ámde a közigazgatási bizottság határozatában az sincs megjelölve, hogy a kivetett 13 forint IV. oszt. kereseti adó mily arányban terheli a takarékpénztártól húzott 600 frt és mily arányban a segélyegylettől húzott 300 frt évi fizetést, illetve, hogy az e két pénzintézet által mely arányban hajtandó be, mert e két különböző összegű fizetés csakis összesítve eredményezi a 13 frt évi adónak megfelelő alapot; minek következtében a megfelebbezett határozat jelenlegi szövegezésében végre sem hajtható. Az 1875. évi XXIX. t.-czikknek a közigazgatási bizottság határozatában idézett 28. LITT. CIRC. 1887. 80 2712. sz. A többféle szolgálatokért járó kii lön fizetések nem egyiitvéve hanem külön külön rovandók meg kereseti adóval.