Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1887

Index

— 111 — ból. Idézi a polgári törvénykezési eljárás 22. §-át is, a mely a születés törvényessége iránti kereseteket kifejezetten a törvényszékekhez utasítja és mégis azon kérelmet terjeszti elő. hogy az anyakönyvvezetők ne büntettessenek, ha bizonyos körülmények között a házasság tartama alatt nemzett gyermeket törvénytelennek vezetik be az anyakönyvbe, vagyis hogy ezt büntetlenül tehessék. Tiszteletteljesen kijelentem, hogy rendeleti utón fölebb idézett egyik kérelme sem teljesíthető, mert mindegyik a fennálló magánjog szabványaiba ütközik, melyeknek Frank a következőképen ad kifejezést: Illegitimi sunt etiain, qui durante inatrimonio sed extra illud generati sunt. Istud tainen districtim probandum est; nam pro legitimis natalibus juris praesumptio pugnat, quam neque certissimum adulterium, neque jurata matris confessio convellit. Ceterum ejusmodi natales non tantum maritus, sed omnis, cuius interest, impugnare potest; de nem az anyakönyvvezető, aki ezáltal érdekelve nincs. Ennélfogva addig, amig a fennálló jogszabályok törvény által meg nem változtatnak, a püspök ur nem tehet egyebet, mint azt, hogy a hozzáforduló anyakönyvvezetőket utasítsa, hogy a házasság tartalma alatt nemzett gyermekeket minden körülmények között törvényes születésüeknek írják be. A püspök ur által felvetett kérdéseket törvényhozási szempontból tüzetesebb bírálat tárgyává tenni nem tartom szükségesnek. A kérdés megoldást fog nyerni a megalkotandó magánjogi törvénykönyvben, jelesen annak a családjogot tárgyazó részében ; mire vonatkozólag jelezni vagyok bátor csupán, miként a püspöki előterjesztésben kifejezett kívánalmakat, a létesítendő uj törvényes szabályozás szempontjából sem találom teljesithetőknek ; s habár megengedem, hogy a magánjogi törvénykönyv vonatkozó részében a kérdés tüzetesebb szabályozást fog igényelni : mind a mellett mai jogunk azon vezérelvét, hogy a házasság tartama alatt született gyermekek törvényessége a törvényes vélelem védpaizsa alá helyeztetik s hogy a születés törvényességének megtámadását, illetve a házasságon kivüli születésnek bírói ítélet által való megállapítását csak az érdeklettek legyenek jogosítva kérni, az alkotandó uj törvényben is fentartandónak vélem. Fentartandónak vélem ezt annak hangsúlyozása mellett, hogy az európai egyházi és világi régibb és ujabb törvényhozások bölcsesége, a midőn a házasság tartama alatt nemzett gyermekek törvényes származásának csak bírói ítélettel megdönthető jogi vélelmét megállapították, ezt a vallás, az erkölcsiség, a családi béke és a minden esetben ártatlan gyermekek érdekében tették, és ezen szempontok sokkal nyomatékosabb sulylyal bírnak, semhogy helyeselhetőnek tartanám azt. hogy a születésnek vélelmezett törvényessége az ez által érdekelteknek szabályszerű fellépése nélkül kérdés tárgyává tétethessék. Tel esz ky Is t ván s. k., államtitkár." A másolat hiteléül : Lampe, aligazgató." Ezen nyilatkozatból megérthetni, hogy a magyar igazságügyi kormányzat, az előterjesztésben kifejtett nehézségek mellőzésével, a házasság tartama alatt született gyermekeket minden körülmények között, tehát a születés törvényességének köztudomású evidens fizikai lehetetlensége esetében is. az anyakönyvbe törvényes születésüeknek követeli beíratni. L1TT. CIRC. 1887.