Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1887

Index

— 107 — -A. születés törvényes vagy törvénytelen voltának anyakönyvi bejegyzése felől a hazai bíróságok által ujabb időkben hozott némely feltűnő Ítéletek alkalmul szolgáltak arra, hogy a lelkész urak többször, részint külön, részint, espereskerületi tanácskozmányaikhól közösen, kérdéseket intéztek az egyházmegyei hatósághoz az iránt, minő eljárást kövessenek a köztudomású házasságtörő együttélésből származó gyermekek anyakönyvezésénél ? Tekintettel a születés törvényességének vagy törvénytelenségének polgárjogi nagy horderejére s azon fontos körülményre, hogy a születés törvényességének polgárjogi feltételeit meghatározni az állam jogához tartozik : a főt. győri Püspök úr ő nagyméltósága azon czélból. hogy a fölvetett kérdés polgárjogi oldalára nézve az anyakönyvvezető lelkész uraknak a szükséges legilletékesebb tájékoztatást megszerezze, a nm. vallás- és közoktatási m. kir. Ministeriumhoz még az 1885. év őszén a következő előterjesztést intézte : „2826. szám. Nagyméltóságú vallás- és közoktatási m. kir. Ministerium ! Hivatalosan tudomásomra hozott némely születési esetek arra késztetnek, hogy a születés törvényes vagy törvénytelen voltára vonatkozó anyakönyvi bejegyzések ügyében a nagymlgu Ministeriumnak tiszteletteljes előterjesztést tegyek. Fordulnak elő ugyanis oly esetek, midőn a férjétől önkényesen elvált nő házasságtörő ágyasságban él egy másik férfival: törvényes férjével semmiféle összeköttetésben nincs évek óta, sőt egyik a másiknak hollétéről sem bir tudomással, vagy legalább azzal egyátalán nem törődik; a házasságtörő együttélés az illető községben köztudomású dolog; maguk a bűnös viszonyban élők sem csinálnak belőle titkot; ezen házasságtörő viszonyból gyermek gyermek után születik ; ezekről a másutt élő törvényes férjnek tudomása nincs, sőt nem is lehet, vagy ha talán van is, az iránt nem érdeklődik, mert egyszerű természetes gondolkozásmódjával nem is képzeli, hogy azok ő általa nemzetteknek tartathassanak: ellenben a házasságtörő asszonynak bűntársa megjelenik tanukkal az illetékes lelkészi hivatalban azon kijelentéssel, hogy a vele együtt élő férjehagyott nőtől született gyermeket ő nemzette, s követeli, hogy ő Írassék be az anyakönyvbe, mint ezen gyermeknek természetes atyja ; — oly esetek tehát, midőn minden birói vizsgálatot fölöslegessé tevő nyilvánvaló dolog az illető gyermek törvényes születésének fizikai lehetetlensége, miután teljesen kétségbevonhatlan köztudomású tény az, hogy az illető nőnek gyermeke semmikép sem származhatott az éveken át s mértföldekre távol levő, vagy ismeretlen tartózkodású törvényes férjétől, hanem csakis azon férfitól, kivel köztudomásúlag úgynevezett vadházasságban él. Hol ily körülmények hivatalos bizonyossággal constatáltatnak, ott az egyházi hatóság az illető gyermeket egyházjogilag törvényesnek el nem ismerheti, hanem azt, mint nyilvános házasságtörésből származottat, törvénytelennek kénytelen tartani s mint olyant beanyakönyveztetni. Ahol evidens a törvényes származásnak fizikai lehetetlensége, ott azt a gyermeket az anyakönyvbe törvényesnek, a távollevő férjtől származottnak beirni, annyit tesz, mint az anyakönyvbe a valódi tényállással homlokegyenest ellenkező följegyzést tenni. A plébániai anyakönyvek első sorban az egyházéi, mely azokat behozta, és pedig saját czéljaira: azok vezetésénél tehát első sorban az egyházi szabványok irányadók. LITT. CJRC. 1887. 33 Xr. 3142. Köztudomású liázasságtörésliől született gyermekek anyakönyvezése iránt utasitás.