Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1886

Index

- 67 — 18. §. A hadköteleseknek a honossági sorozó járáson kivid való állíttatásuk megengedését kérő folya m odvámjai. 1. Ámbár hadkötelességét a 12. szerint minden hadköteles honossági sorozó járásában tartozik teljesíteni és az 54. §. szerint ugyanabban köteles a rendes ujonczállításra megjelenni, mindazonáltal a tartózkodási járásban való állíttatáshoz az engedély megadható: . . . c) a rendes és nyilvános tanulóknak. S. Az ily engedélyek megadása az 1. pontban jelzett esetben a hadköteles illetőségi községe járási tisztviselőjének . . . hatásköréhez tartozik. 41. §. Az ideiglenes felmentési igénynek okiratokkal való igazolása. 1. A családi értesítő a XIV. szám alatti minta szerint állítandó ki. Ha a család egyik vagy másik tagjának születési vagy halálozási napját, a családi értesítőt kiállítani köteles anyakönyvvezető kimutatni nem képes, mivel például a család egyik vagy másik tagja más egyházban született, illetőleg halt meg, az ily körülmények, a mennyiben az 1868-ik évi XL.-ik törvényczikk 17. §-a és ezen utasítás 40. g-a szerint döntők, az illető anyakönyvvezetők külön születési vagy halálozási bizonyítványai által igazolandók. o Az anyakönyvvezetők oly megjegyzéseket, melyek a sorozó bizottság határozatára közvetve befolyással bírhatnak, mellőzni tartoznak. 7. Az anyakönyvi kivonatok és bizonyítványok későbbi felszólamlások alkalmával ismét használhatók, ha azok illetékes kiállítói azokon a) a körülmények változatlan fennállását, b) oly esetekben, ha a körülmények változtak, ezen változásnak pontos feljegyzését eszközlik. Ezen záradék mindkét esetben névaláírással erősítendő meg. 42. §. A védkötelezettség teljesítése tekintetéhen megengedett egyéb kedvezmények. A határozathozatal tekintetében való illetékesség. 1. Ezen kedvezmények, a mennyiben a hadkötelesek érvényesitik arra vonatkozó igényüket, a következők : A) Az 1882-ik évi XXXIX-ik törvényczikk 5-ik §-a szerint: a) minden törvényesen bevett egyház és vallásfelekezet papjelöltjeinek és papnövendékeinek szabadságolása (a törvény 5-ik §-a első bekezdése); b) a főgvmnasium két utolsó évfolvambeli azon tanulóinak szabadságolása, a kik magukat a hittani tudományok tanulására és a papi pályára akarják szánni (a törvény 5-ik §-ának 3-ik bekezdése). B) Az 1882-ik évi XXXIX-ik törvényczikk 6-ik szakasza szerint: a) a népiskolák, polgári iskolák és tanítóképző intézetek s általában a népoktatási tanintézetek tanító-jelöltjeinek, továbbá ezen iskolák és tanintézetek tanítóinak szabadságolása (a törvény 6-ik §-ának első bekezdése):