Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1881

Index

— 47 — sünkat még az ifjúság neveléséből is; és ha nekünk megengedtetik is, ami magán embereknek sincs megtiltva, hogy t. i. az ifjúság nevelésére saját költségünkön iskolákat emelhessünk, azokra is kiterjed a polgári törvények erőszaka és szigora. Ezen szomorú dolgok szemlélete által annál fájdalmasabban érintetünk, mert képtelenek vagyunk azokon segíteni, noha azt annyira óhajtanék. Mert mi inkább vagyunk ellenségeink hatalmában, mint a magunkéban; és maga azon szabadság gyakorlata, mely nekünk még meghagyatott, minthogy idegen önkény által elragadtathatik, vagy korlátoztathatik, nem bir a biztosság és állandóság erejével. Emellett a mindennapi tapasztalás mutatja, hogy e baj ragálya a keresztény egyetemesség testének többi részét is megmételyezi és mindinkább elterjed. Mert az egyháztól elfordult népek napról napra nagyobb nyomorúságba sülyednek, és ahol egyszer a kath. hit kialudt vagy meggyengült, ott csak még egy lépés választ el az őrületes tanok ós újítások dühétől. És ha egyszer annak legmagasabb és legnemesebb hatalma megvettetik, aki az Istent képviseli e földön, akkor kétségtelen, hogy az emberi tekintély nem rendelkezik többé oly erős fékkel, mely képes legyen a lázadók zabolátlan szellemét ós a tömegnek őrületes szabadság utáni vágyát korlátozni. És ezen okból a polgári társadalomnak, bár eddig is nagy szorongattatások által sújtatott, még nagyobb veszedelmek bekövetkezésétől kell tartania. Hogy tehát az egyház az ő ellenségeinek törekvéseit meghiúsíthassa és hivatását az egész emberiség javára betölthesse, sokat kell dolgoznia és küzdenie. De ezen heves és változó harczban, mely Isten dicsőségeért és a lelkek örök üdvösségéért foly, minden emberi erő és iparkodás hiábavaló lenne, ha nem részesülnénk Istennek az idők viszonyaihoz mért segélyében. — Azért a keresztény egyház szomorú és sanyarú napjaiban gondok és fáradalmak közepette mindig abban kereste menedékét, hogy Istenhez fordult buzgó könyörgéseivel, oltalmazná meg őt küzdésében, adna neki erőt a harczhoz és hatalmat a győzelemhez. Elődeink ezen kitűnő szokását ós gyakorlatát utánozva, és azon meggyőződéstől indíttatva, hogy Isten annál hamarabb meghallgatja könyörgéseinket, minél erősebb bennünk a bűnbánat ós a bocsánat elnyerésére irányult akarat, ezen iratunkkal a mennyei oltalom elnyerése és a lelkek segélyezése végett a kath. világ részére egy rendkívüli szent jubilaeumi búcsút hirdetünk. Ennél fogva a mindenható Isten irgalmában és szent Péter és Pál apostolok tekintélyében bizva, a kötésre és föloldásra adott azon hatalomnál fogva, melyet méltatlan voltunk daczára Istentől nyertünk, ezennel mindkét nembeli összes keresztény híveknek teljes bűnbocsánatot adunk egy általános jubilaeumi búcsú alakjában, ha csak azok, kik Európában laknak, márcz. 19. napjától, mely sz. Józsefnek, a bold. szűz Mária Jegyesének emlékére van szentelve, november elsőig Mindszentek ünnepéig bezárólag, — akik pedig Európán kívül laknak, ugyanazon márczius 19-től kezdve folyó 1881. év utolsó napjáig bezárólag azt végzik, ami a következőkben rendeltetik : hogy t. i. Rómában a polgárok ós idegenek a laterani, a vaticani és liberiusi basilikát külön-külön két izben meglátogassák és ott egy ideig a kath. egyház és az apostoli Szent-Szék jóléteért és felmagasztaltatásaért, az eretnekségek kiirtásáért, minden tévhitűek megtéréseért, a keresztény fejedelmek egyetértéseért és az összes hivek békéje és összetartásáért a mi szándékunk szerint ájtatos imákat küldjenek Istenhez; ezenkívül tartsanak egy böjti napot is, azon csak böjti ételeket élvez11*