Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1881

Index

— 41 — Jól tudván azt, mennyire szivén hordja Főtisztelendő s Tisztelendő Papságom hiveinek nemcsak lelki előmenetelét, hanem anyagi gyarapodását is, nem kétlem, hogy hol az neki lehetséges lesz, hol a kivitel reménye kecsegtet, hol községei lakóinál arra való hajlandóság mutatkozik vagy könnyen fölkeltethetik, szívesen fog oda járulni, hogy a népünk bizonyos osztályainál meghonosítható selymértenyésztés iránt az országban megindult, a kormány köröktől pártolt, egyes lelkes egyletektől sikeresen fölkarolt és istápolt mozgalom üdvös lendületet nyerjen, a nemzet gazdászati gyarapodásnak ezen hathatós tényezője megkedveltessék s ápoltassák. E végre közlök itt egy kalocsai képezdei tanártól jeles szakértelemmel készített utasítást, melyet a T. Papság ilyen dicséretes szándéka kivitelében haszuosan követhetend. Utasítás a selymértenyésztésre nézve. „A magas kormánynak azon törekvése, melylyel népünk között a selymértenyésztés t meghonosítani buzgólkodik, nemzetgazdasági fontosságú. A nagy anyagi jóllétnek örvendő franczia nemzet gazdaságának egyik igen bő forrását épen a selyemtenyósztés képezi. Az évi selyemtermelés értéke ugyanis száz milliókra rúg, mely érték a földolgozás altal még többszörösíttetik is. Magyarország évenkinti behozatala selyemárúkban mintegy 35 millió frtra rúg. Ha tehát Magyarország csupán maga számára termelne is selymet, már évi ,35 millió frtot takarítana meg. De hát tenyészthető-e a selymér hazánkban ? Ezen kérdésre a gyakorlat már rég megadta az igenlő feleletet. A mult évben is a szekszárdi selymértenyészde min. meghatalmazottjának, Bezerédy Pálnak. a magas kormányhoz beadott jelentése szerint 12 kgr. petéből 172 község 105J termelővel 10,131 kgr. gubót 11,134 frt beváltási értékben termelt. Látni lehet ezen számokból, hogy a termelés eddig inkább csak kisérletképen űzetett, valamint az is kitűnik, hogy egyes termelőre kerekszámban csak 11 frt esik. Eme csekély összeg azonban, ha a selymértermelóssel nem csupán kisérletképen, hanem azt rendes jövedelmi forrásul tekintve százezrek foglalkoznak : akkor már a termelt nyers selyem értéke milliókra fog rúgni s a tekintélyes mennyiségű nyers anyag okvetlen maga után fogja vonni a selyem feldolgozását s így annak további értékesítését is. A selymértenyésztés kétségkívül nem valami nyereséges foglalkozás és épen nem való olyan egyéneknek, kik május, júuius hónapokban egyébbel is haszonnal foglalkozhatnak, hanem azért mégis kiváló figyelmet érdemel, mert amellett, hogy azzal e r ő s e b b külső munkára képtelen egyének is foglalkozhatnak, még évenkint biztos jövedelmi forrásul is szolgál és pedig oly időben, midőn egyrészt a földművelő népünk minden idejét ós erejét igénylő aratási munkálatok még be nem álltak, másrészt, midőn termelő népünk még sehonnan sem pénzelhetvén, az uzsorának leginkább ki van téve. Hogy közvetlen az aratás előtt csak 10 — 20 frt is mily roppant előnyére vau a szegény néposztálynak, könnyen belátható. Ennyit pedig minden több taggal biró család könnyesen megszerezhet magának a selymértenyésztés útján anélkül, hogy egyéb külső munkáját el kellene hanyagolnia. Üdvös dolog tehát buzgólkodni a selymértenyésztés iránti kedvnek felebresztésében Circ. Lit. 188]. 10 840. sz. A selymértenyésztés iránt utasitás.