Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1875

Index

57 ­„iráuj*ozva mindnyájatok szive és elméje, lehetőtlen, hogy Isten országa és az ő igazsága ne ter­jedjen s a mennyei irgalom a jelen alkalmas időben, az üdvnek napjaiban égi adományainak nagy „bőségét ki ne árassza szeretett gyermekeire. „Végül hozzátok intézzük szavunkat, katholika Anyaszentegyházunk öszszes gyermekei! „atyai szeretettel buzdítván mindnyájatokat, hogy a bűnbocsánat jubilaeumi alkalmát úgy töre­kedjetek fölhasználni, amint azt üdvötök eszközlése tőletek megkívánja. Ha valaha, úgy bizo­nyára most szükséges, szeretett fiaink! a lelkiismeretet kitisztítani halálthozó tetteitől, bemutatni „az igazság áldozatját, eszközölni a bűnbánat méltó gyümölcsét, könnyek közt vetni, hogy örömek „közt arathassunk. Eléggé értésünkre adja az isteni Fölség, mit kiván mitőlünk, mert vétkeink „miatt régóta érezzük fenyítéseinek és haragjának súlyát minden dolgainkban. Szoktak pedig az „emberek, valahányszor nagy veszélyben forognak, segítségért követeket küldeni a szomszéd nem­ezetekhez.' Küldjünk mi is követséget Istenhez; nála esedezzünk segélyért, hozzá forduljunk „szívvel, imákkal, böjttel és alamizsnával. Mert minél közelebbek leszünk Istenhez, annál inkább „távoznak tőlünk ellenségeink. De kiváltképen ti hallgassátok meg Krisztus követségében eljáró „tisztünknek hozzátok intézett apostoli szózatát, kik szenvedtek és terhelve vagytok, kik az üd­vösség ösvényéről letérve a rosz kívánságoknak és gonosz szellemeknek hatalma alatt nyögtök. „Ne vessétek meg az isteni jóság, béketűrés és várakozásnak kincseit; és midőn oly tág, oly „könnyű a bűnök bocsánatjára vezető alkalom, makacsságtok által ne tegyétek magatokat inent­„hetlenekké az isteni biró előtt, gyűjtvén magatoknak haragot az igazságos isteni ítélet napjára. „Térjetek be magatokba, bűnösök! engesztelődjetek ki Istennel; elmúlik a világ és az ő vágyako­zása; vessétek el magatoktól a sötétség műveit, vegyétek föl a világosság fegyvereit; szűnjetek „meg ellenségeskedésben állni önnön lelketekkel, szerezzétek meg végre számára e földön a békét „a más világban pedig az igazak örök jutalmát. Ezt óhajtjuk mi; ezt fogjuk az irgalmas Istentől „kérni szünet nélkül, remélvén, hogy azon bőséges áldásokat le is fogjuk nyerni az irgalmasság „Atyjától Szentegyházunk mindegyik fiára, kit velünk az imádság közössége egyesit. Biztosítsa „pedig az üdvös sikert szerencsésen a mennyei kegyelmek közvetítője — azon apostoli áldás, „melyet ezennel sziveink egész szeretetével adunk, Tisztelendő Testvérek és Kedves Fiaink I „mindnyájatoknak. Kelt Rómában 1874. évi dec. 24. Pápaságunk 29. évében IX. Pius Pápa." Szentséges Atyánk ezen szeretetteljes fölszólalásábau hangzik Anyaszentegyházunknak malasztkincsei elfogadására gondosan meghívó szava előnkbe. Hallgassuk meg azt, és élve kegyelmével tisztitsuk, erősítsük, szenteljük meg szellemi él­tünket, szerezzünk zaklatott lelkünknek megnyugvást és üdvösséget. — Avagy ki volna az, kinek nem háborgatja szivét bűneinek öntudata? „Ha azt mondjuk," int szent János apostol, „hogy nincs „vétkünk, magunkat csaljuk meg, és igazság nincs bennünk." I. lev. 1, 8. v. „Ha pedig," foly­atatja ő buzditólag, „megvalljuk bűneinket, hiv ő és igaz, hogy megbocsássa nekünk vétkeinket „és megtisztítson minket minden gonosztól." 9. v. Mert az istenihlette látnók szerint is : „ha „bűneitek pirosak leendnek is mint a bibor, lesznek mint a fehér gyapjú." Jez. I. 18. Vigyük tehát bűnterhelt lelkiismeretünket az irgalmasan hívóhoz, hogy hallani szerencséltessünk : „bű­neitek meg vannak bocsátva."

Next

/
Thumbnails
Contents