Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1868

Index

— 117 — t Törvényczikk a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról. Addig, mig a vallásfelekezetek egyenjogúsága törvény utján általánosan szabályoztatnék, az 1848-ik éviXX-ik t.czikk alapján a keresztény vallásfelekezetek viszonosságát illetőleg rendeltetik: 1. §. A törvény által megállapított föltételek és formaságok megtartásával mindenkinek szabadságában áll más hitfelekezet kebelébe, s illetőleg más vallásra áttérni. 2. §. Áttérni annak szabad, a ki életkora 18. évét már betöltötte. Azonban a nők férjhez menetelük után, ha e kort el nem érték volna is, áttérhetnek. 3. §. Az áttérni kivánó, bármely egyház tagja legyen, ebbeli szándékát önmaga által választott két tanú jelenlétében saját egyházközségének lelkésze előtt nyilatkoztatja ki. S ezen első nyilatkozattételtől számítandó 14 nap eltelte után, és legfölebb 30 nap eltelte előtt ugyanazon, vagy más, szintén általa választott két tanú jelenlétében ismét egyházközségének lelkésze előtt jelenti ki, hogy áttérési szándéka mellett továbbra is megmarad. 4. §. Az áttérni akaró mind első, mind másod izben tett nyilatkozata felől azon lelkésztől, ki előtt áttérési szándékát kijelentette, mindkét izben különkülön bélyegmentes bizonyítványt kór. 5. §. Ha a lelkész a kivánt bizonyítványt bármelyik esetben, akármely okból ki nem adná : a mindkét izben tett nyilatkozatról különkölön a jelenvolt tanuk adnak bélyegmentes bizonyítványt. 6. §. Az igy nyert bizonyítványokat az áttérni akaró azon vallásfelekezet lelkészének, melybe át akar térni, bemutatván, ez által az illető egyház teljesen fel van jogosítva őt kebelébe felvenni. 7. §. Azon lelkész, kinél az áttért bizonyítványait előmutatá, tehát a kinél az átmenet befejeztetett, köteles erről értesíteni azon egyházközség lelkészét, melyhez az áttért előbb tartozott. 8. §. Az áttértnek áttérése utáni minden cselekvényei azon egyház tanai szerint itélendők meg, melybe áttért, s az általa elhagyott egyház elvei reá nézve semmiben sem kötelezők. 9. §. Különböző keresztény hitvallású egyének egybekeléséből származó vegyes házasságoknál a háromszori hirdetés eszközlésére mindkét fél lelkésze felszólítandó. Ha azt valamelyik fél lelkésze megtagadná, két tanúnak a felől adott bélyegmentes bizonyítványa mellett, hogy azon lelkész a kihirdetésre felszólittatott, egyik fél lelkészének hirdetése is elégséges. 10. §. Ha a háromszori kihirdetés megtörtént; de valamelyik fél lelkésze vonakodnék kiadni az elbocsátó levelet : a házasulandó felek részéről két tanú nála megjelenvén, kérik az elbocsátó levél kiadását, melynek megtagadása esetében a tanuk egyike azon kérdést intézi a lelkészhez, hogy a szándékolt egybekelés ellen jelentetett-e be akadály vagy nem ? A lelkész által e kérdésre adott vagy megtagadott válaszról a tanuk bélyegmentes bizonyítványt adnak, mely teljesen pótolja az elbocsátó levelet. A netaláu bejelentett akadály eltitkolásáért a lelkész a saját egyházi hatósága által reá szabható fenyítéken kívül 500 forintig fokozható bírsággal és fél évig terjedhető fogsággal büntetendő. 11. §. Vegyes házasságok bármelyik fél papja előtt érvényesen köthetők. 12. §. A vegyes házasságokból származó gyermekek közül a fiuk atyjoknak s a leányok anyj oknak vallását követik. A törvénynyel ellenkező bármely szerződés, téritvény vagy rendelkezés ezentúl is érvénytelen és semmi esetben se bírhat jogerővel. 13. §. A gyermekek vallásos nevelését se a szülök bármelyikének halála, se a házasságnak törvényszerű felbontása nem változtathatja meg. 14. §. Ha a szülék valamelyike más vallásra tér át, mint a melyet előbb követett, a 7-dik évet még be nem töltött gyermekek neinök szerint követik az áttértet,