Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)

Rádi József: Erdőrendtartások Magyarországon - 4. ) A kalocsai érseki uradalom erdőbirtokai az erdőutasítás kiadása idején

a legjobb állapotban van, ezért a tonsurákat folytatni kell”.

u.) Gyűrűsalj-sziget: Ezerötszáz magyar hold fiatal erdő, ezért csak „durch fastungen” (keresztvágásokat) lehetett végezni (gyérítés) Báta község közelsége miatt a falopásokra figyelni kellett, mert nem volt az erdőben csőszház. A terület alsó része az ún. Kis Gyűrűs Áj-sziget.32

II. ) Sárközi erdők

a. ) Régi Fáczányos: 480 magyar hold kemény

erdő, melyet az aljfáktól és a vesszőktől meg kellett tisztítani.

b. ) Vadaskerti erdő: Külön voltak a „vadsertvések” és a dámok bekerítve, ezekre különösen figyelni kellett az erdőinspektornak. Esztendőnkénti vágás nem volt, hanem a terület egyötödét lehetett egyszerre kivágni, körülárkolni, és 15 évig a dámvadtól megőrizni, majd 25 év múlva újabb egyötöd részt kellett letermelni, így száz éves lett a vágáskor.

c. ) Mortsi (Morcsi) erdő: Kalocsa, Hajós és

Császártöltés határok között fekvő „tiszta kemény erdő, szép tölgy-, kőrös- és gyertyán-fákkal”. Kicsi a terület, ezért drága az őrzése, erdőőri lak található benne.

d. ) Hosszú sziget, Talpas vádé: Kecel felől az Őrj

gek között lévő keményfás erdőcskék.33

III. ) Homoki erdők

a.) Kölesi (Kélesi) erdő: Több kisebb részből állt, és kettős célt szolgált az erdő: 1. faizás;

2. „a sivány homok elfojtása”, azaz a futóhomok megkötése. A kélesi erdőn a rókási erdő kiterjedése a legnagyobb, nem egyenlő növekedésű, de a homoki gyenge termőhelyhez képest buja nyárállományokkal (fehérnyár). Az erdőfoltok között számos üresség volt.

32 Rádi József: Kalocsán Gemencről 40-48. o.

33 Rádi József: Kalocsán Gemencről 31-32. o.