Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)

Rádi József: Erdőrendtartások Magyarországon - 4. ) A kalocsai érseki uradalom erdőbirtokai az erdőutasítás kiadása idején

h. ) Taplói (taplósi) erdő: Gógával egy erdőtest.

Lágyfa -állabok (állományok), és évenként 4 magyar holdnyi terület lábon eladható.

i. ) Karászi erdő (valamikor Kárász): Mintegy

1500 magyar holdnyi, nagyobbrészt kivágott erdő, amely Bogyiszló községhez tartozik. Az ürességekben (letarolt területek) a fekvő és álló tuskók és „csomós fák” „kitermelendők”, és újbóli erdősítés vált szükségessé. A kertfoglalókra itt is ügyelni kellett.30

j. ) Lenesi erdő: Az 1700-as évek közepén a

Dusnok községhez tartozó erdő két részből állt: 1. A „sylva Szarva”-i részből, melyet a Fajszi községhatár, a Szarva-fok és a Sártű- fok határolt. A 19. században az erdőt kitermelték és a helyére kertek, gyümölcsösök kerültek, ma szántóföld; 2. Ettől keletre terült el a „sylva praedii Várad”. Valaha ezen a helyen volt Várad falu, innen kapta a nevét.31

k. ) Sükösdi erdő: tölgy, kőris, nyár, fűz fafajokkal

elfoglalt terület, ezer magyar hold, ezek között volt a sükösdiek legelője, ezért a térfoglalásra nagyon kellett ügyelni.

l. ) Gemenci erdő: Mintegy kétezer magyar hold

terület, nagyobb része kivágva, rétekkel és kaszálókkal (melyeket bérbe adott az uradalom) vegyes erdő. A „sucrescentia” (utánpótlás) rossz lábon állt, ezért a letarolt részeken a pudvás fákat és tuskókat ki kellett szedni. A lábon álló ezer magyar hold erdő vágásérett, „elvénült” fákból állott.

m. ) Csanádi erdő (a mai Veránka és Feketeerdő déli része): Közel kétezer magyar holdnyi, nagyrészt fiatal sarjerdő, de a lágyfák már vágásérettek. Csanádi lakosok kaszálói voltak az öreg erdők között.

n. ) Rezéti erdő: Mintegy kétezer magyar holdat

meghaladó erdőtömb, de fennálló része az ezer magyar holdat alig haladta meg. Ebből az erdőből tetemes mennyiségű fát adott el az

30 Rádi József: Kalocsán Gemencről 31-36. o.

31 Rádi József: A kalocsai főkáptalan erdeinek története 22.o.-41 -