Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)

Rádi József: Erdőrendtartások Magyarországon - 3. ) Mária Terézia erdőrendeletének és a kalocsai érseki uradalom erdőutasításának összehasonlítása

A rendelet III. részének kiadására csak 1805- ben került sor „Minekutána az 1 éve kiadott rendtartásban zűrzavar, rendetlenség, károsodás számtalan adódott”, és 25 pontban részletesen taglalta az egri érseki erdőrendtartást.

3.) Mária Terézia erdőrendeletének és a kalocsai érseki uradalom erdőutasításának összehasonlítása

A kalocsai érseki uradalom első erdőutasítása Olearius Vilmos nevéhez fűződik, és az 1780- as évek végén, ill. az 1790-es évek elején készült. Olearius nem volt erdészeti szakember, és olyan fafajokat is bele vett az utasításba, amelyek a kalocsai érseki uradalmi erdőkben nem tenyésznek, pl. lucfenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő és bükk. Munkájának alapjaként felhasználta Mária Terézia rendeletének szövegét, így a két dokumentum szerkezete, pontjai lényegileg azonosak. A két rendtartás közötti eltérést a következőkben az érintett pontokra történő hivatkozásokkal tekintjük át:

I. A kalocsai érseki uradalomnál az erdőt „vágás

előtt el kell adni”. (Vagyis a 18. század végén, Kalocsán már a lábon való eladási módot preferálták.)

II. A KÉU-nál nincsenek nagy tölgyfák.

13. A KÉU-nál „az erdőfelügyelő szorgosan

rögzítse az ölek számát és rendjét, amelyben ki kell vágni őket”.

15. Újból a fenyőfélékről is rendelkezik a KÉU rendtartása.

18. Kibővítve a rendelet „hogy fát tulajdonítsanak el lécek gyártására”.

19. A Mária Terézia féle rendtartás, csak javaslatot tesz arra, hogy hogyan következzenek az egyes vágások, de annak végrehajtási formáját a földesurakra bízza. A KÉU ezt a rendtartást követte.

22. A KÉU rendtartása részletesebben írja le a fakitermelés utáni teendőket.-35-