Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)

Rádi József: Erdőrendtartások Magyarországon - 2. ) Az egyházi birtokok erdőrendtartása

A makktermő fát kivágó személy a kár értékétől függetlenül öt forintos büntetést kapott. Később már azt is büntette az uradalom, aki baltával ment az erdőbe, nekik 1 máriást, azaz 20 krajcárt kellett fizetniük. Az egyre szigorodó büntetések mellett az uradalmi személyzetet is igyekeztek szorosabb felügyeletre bírni, ezért ha a károkozót nem tudták megfogni, akkor az okozott kárt nekik kellett megtéríteniük. A tiltások mellett gyakorlati lépéseket is tett az uradalom, például a fahordás befejezése után a vadásznak és a kerületi ispánnak az erdei utakat, vegyis a „tolvaj utakat” árkokkal és sáncokkal kellett elzáratni.

Mária Terézia királyi rendelete és az ezek alapján kidolgozott uradalmi erdőutasítások előírták a kivágott erdők pótlását. Ennek jelentőségét az erdőterület túlzott csökkenésének megakadályozása mellett az is nagyban növelte, hogy ezáltal direkt módon befolyásolni tudták az erdők fafaj-összetételét, az értékesebb tölgyet és a bükköt célirányosan szaporíthatták.

A pécsi papnevelő intézet birtokán az erdőhasználat elsősorban az uradalom és a jobbágyok tűzi- és épületfa szükségletének biztosítását jelentette. A kivágott fa javát, az ölfát az uradalom használta fel. Ebből kapott a papnevelő intézet tüzelés céljára, az uradalmi személyzet természetbeni juttatásként, és ebből részesültek a birtokhoz tartozó kegyúri plébániák papjai, tanítói, valamint az uradalmi kocsmákat bérlők is. A felesleges ölfát Pécsett árverésen értékesítette az uradalom. A kivágott fák tüskéit az uradalmi tulajdonban lévő ipari üzemek, a mész- és téglaégetők használták fel, az ágakat pedig a jobbágyok kapták meg tüzelőnek.27

Az egri érseki erdők 1804-es rendszabása sokkal részletesebb volt, ehhez hozzájárult a Mária Terézia féle erdőrendtartás kihirdetésétől eltelt 30 év tapasztalata. A rendtartás III részből állt, az I. rész a következő nyolc pontot foglalta magába:

27 Horváth István: A pécsi papnevelő intézet uradalma (1736-1875)

70-73. o.-30-