Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)

Rádi József: Erdőrendtartások Magyarországon - 1. ) A magyar erdészeti kultúra Mária Terézia koráig

felügyelete. Figyeltek az erdőhasználatra, annak rendezésére és szabályozására.9

A községi és közbirtokossági erdők használatát is szabályozták, bár a kitermelt erdők felújításáról hosszú ideig nem gondoskodtak. Jellemző példa erre a Csicseri atyafiság erdőrendtartása, mely 1569. február 17-én kelt. Bevezetésében arról siránkoznak, hogy „erdőnk teljességgel urtalan és bitang volna”, ugyanis mindenkinek szabad volt hajónak, deszkának, tüzelőnek fát vágni, sőt rétnek irtást csinálni, baromnak lombot csonkítani. A tulajdonosok erdőbírót választottak maguk közül, akinek az erdő védelmén kívül a „malmok csináltatása” is a feladatai közé tartozott.

A rendszabályozás 15 pontból állt:

1. Jobbágyoknak, zselléreknek tilos termőfát vagy

tölgy és makkfát „se fiatalt se nagyot” kivágni. A tilalom megszegőinek, akit az erdőbíró megfog, 1 Ft büntetést kell fizetnie.

2. Az örökösök, ha kérnek, akkor kapnak fát.

3. Az erdő felégetése, a vargák kéreghántása és a

fáklyának való faanyag szedése is tilos.

4. Mezőbeli veteményesben legeltetésért büntetés jár.

5. Kész hajót tilos eladni, ha valaki eladja, újhoz

nem kaphat faanyagot.

6. Az 5. pont kijátszását megakadályozták azzal,

hogy régi anyagból is csak akkor készíthettek hajót, ha az erdőbíró előzőleg azt igazolta.

7. Az örvény és láp tilalmas halászati hely volt.

Halászni csak az erdőbíró engedélyével lehetett, a fogott hal 2/3 része a csicserieké.

8. A malom művére vagy gátjára tilos barmot

hajtani, büntetés 8 pénz.

9. A mogyorófa és az éger is ugyanúgy tilalmas,

mint a makktermő fák.

10. A rét területét tilos erdőirtással növelni.

11. A kijelölt erdőben csak saját szükségletre szabad fát kitermelni, eladásra nem.

9 Takács Imre: Az erdészet fejlődése Magyarországon 155-156. o.-18-