Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)

Segédletek - 3. ) Illusztrációk, képek jegyzéke

A kötet szerzői:

Lakatos Andor 1968-ban, Kalocsán született, történész, levéltáros, történeti muzeológus. 1995 óta a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője, az egyházmegye 18-20. századi történetének kutatója, 15 kötet és több mint 50 tanulmány szerkesztője, szerzője.

Molnár Attila közgazdászként végzett, 2000 óta Budapesten dolgozik, de szülővárosa, Baja mindig fontos maradt számára. Több mint tíz éve vette meg élete első tükörreflexes fényképezőgépét, azóta hobbija a fotózás. Bajaiként elsősorban Gemenc szépségei érintették meg, így a természet-fotózás áll hozzá legközelebb. Sokat sétál az erdőben, képei is inkább így, nem pedig várakozva, lesben állva születnek. Ma már nagy örömet jelent számára a képalkotás többi területe is (esküvők, gyermek portrék, mindennapi pillanatok megörökítése).

Pető Gábor történelem, latin, teológia végzettségű bölcsészként, egykori piarista szerzetesként ma mint latin fordító működik. Örömmel vesz részt olyan munkákban, ahol a múlt értékeinek az átmentése a cél. Vallja, hogy a múlt mélyebb megismerésével, feltárásával könnyebb felismerni a jelen kérdéseit és választ találni a jövő kihívásaira.

Rádi József 1943-ban, Fülöpszálláson született, erdőmérnök. 1966. augusztus 1-től a Dunaártéri Állami Erdőgazdasághoz került, és annak jogutódjától ment nyugdíjba. A hajósi erdészetnél műszaki vezetőként dolgozott. 1968. június 18-tól megbízott erdészetvezetőként a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság bajai erdészeténél tevékenykedett. 1993. március 1-től a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt.-nél a termelési vezérigazgató helyettesi munkakört látta el. Azon szerencsés emberek közé tartozik, akinek a hobbija megegyezik tanult szakmájával. Előszeretettel kutatja Gemenc történetét, imád halászni és csukapörköltet főzni. Munkásságát Bedő Albert emlékéremmel és árvízvédelmi emlékéremmel ismerték el. Nyugdíjazása után kezdte el a gemenci erdők történetének kutatását, és jelentette meg a „Kalocsán Gemencről” és a „Kalocsai Érseki Uradalom vadászkastélyai”, valamint a „Kalocsai főkáptalan erdeinek története” című dolgozatait.

Szarvas Pongrác 1961-ben Baján született, ma is ott él. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. ökoturizmussal foglalkozó alkalmazottja. Budapesten szerzett dekoratőr végzettséget. Csergezán Pál és Muray Róbert festőművészek bíztatására kezdett állatábrázolással foglakozni, rajzai először a Nimródban jelentek meg. Azóta közel húsz, jellemzően vadászati szép- és szakirodalmi művet illusztrált és több kiállításon szerepelt. Grafikái, festményei közül számos a határon kívülre került. A közgyűjtemények közül a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Szilvásváradi Erdészeti Múzeum is őrzi egy-egy alkotását. 2006-ban a Baja melletti Vodica-Máriakönnyén, Schindler Mátyás plébánossal közösen egy zarándokösvényt alakított ki, 2007-ben munkatársaival együtt Pörbölyön erdészeti-vadászati, illetve a Gemenci Erdei Vasút mentén halászati kiállítást hozott létre.- 181 -