Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)

Forrásközlés - Instructio respectu manipulationis sylvarum in dominio archiepiscopali Colocensi 49 A kalocsai érseki uradalom erdőutasítása

29.) Ahol fenyőfából van hiány, a talaj pedig alkalmas a jegenye-, a luc- vagy a vörösfenyő magjának befogadására, ennek az épületekhez leginkább alkalmas fajtának az ültetését nem szabad elhanyagolni, hanem amennyire az éves tűzifaigény megengedi, elő kell segíteni. Mielőtt azonban az erdőinspektor a feladatnak látna, alaposan átgondolt tervét a hivatal véleményével, valamennyi indítékával és a mag mennyiségének meghatározásával együtt tárja fel előzetesen őexcellenciájának, majd várja meg a további döntést.

30.) Kétségtelen, hogy az erdőinspektornak a tűzifa kivágását és ölbe rendezését az előírt szabályoknak és rendnek megfelelően kell végrehajtania; mivel ez a két tárgy alkotja az erdőkezelés fő pontjait, most kifejezetten elő is írjuk, hogy a felvágott fa, a kötegek és botok mérete soha ne haladja meg a három lábat. Az ölbe rendezés során a tölgyfát a bükktől, valamint a jelentős mennyiségben előforduló puhafáktól, mint például a fűztől, a kőristől, el kell különíteni. Továbbá az ölek ne legyenek se magasabbak, se szélesebbek hat lábnál. A kötegeket nem kell keresztbe rendezni,