Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
A. BEVEZETŐ
céljából mi magunk is végeztünk, pl. bizonyos nevek írásmódja esetében. A francia Lourdes neve pl. időnként „magyaros” változatokban szerepelt, de a Baja melletti Máriakönynye (Vodica) nevét is többféleképpen írták (pl. Mária-Könnye, Mária Könnye), és a Gyűd változatokat is Máriagyűdre egységesítettük. A szöveg értelmezésének segítése céljából magyarázó lábjegyzeteket is alkalmaztunk, pl. bizonyos rövidítések feloldása esetében, vagy a jelentések szövegében hiányosan, esetleg helytelenül előforduló nevek, ill. pontatlan adatok javítása során. A szövegek használatát a könyv C. részében (Segédletek) további anyagok segítik, itt hívjuk fel az Olvasó figyelmét az ott közölt rövidítések és latin kifejezések jegyzékére, a Mária-ünnepek naptárszerű, összegző áttekintésére, valamint a Mária-tisztelettel kapcsolatos bibliográfiára. Ugyanott, színes képmelléklettel együtt megtalálható az egyházmegye Mária-emlékeinek művészettörténeti áttekintése, valamint a kötetben szereplő képek jegyzéke is. A segédletek sorát a mutatók és a tartalomjegyzék zárják. Az adatközlés oldalainak szélén képek futnak, melyek a tartalmat egyrészt illusztrálják, másrészt ki is egészítik. Mivel 1951-ben nem gyűlt össze számottevő képanyag, ezt a hiányt 2015-ben, az érintett helyszíneken készült fotókkal igyekeztünk pótolni. A felvételek tehát amellett, hogy az adatgyűjtés képi világát 65 év távlatából „megidézik”, időnként a jelentések hiányosságait is pótolják, és a jelennel is összekötnek bennünket, hiszen itt az emlékek manapság is látható formájukban tárulnak elénk. Bízunk benne, hogy adatokban gazdag, a további kutatásokat ösztönző, sokoldalúan használható forrásközlést adunk az Olvasók kezébe. Az adatok gyűjtését és közlését a jövőben is folytatni szeretnénk, ezt a célt szolgálhatná az anyag elektronikus, honlap-változatának elkészítése, amely lehetővé tenné a folyamatos kiegészítéseket. A bővítést az egyházmegye határainak 1993-as módosulása is indokolttá teszi: míg a most közölt adatgyűjtés a forrás-adottságok miatt a „kis egyházmegyére” (a történelmi Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye Trianon után Magyarország határain belül maradt részére) terjed ki, a jelenlegi Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területe ennél jóval nagyobb, Bács-Kiskun megye területével azonos. Bevezetőnk végén tisztelettel emlékezünk meg dr. Gyetvai Péterről (1912-1988), akinek hivatástudata és áldozatos munkája nélkül ez a könyv ebben a formában nem jelenhetett volna meg. Gyetvai a kötet szempontjából sorsdöntő időkben, 1950-1951-ben irodaigazgatóként szolgált az Érseki Hivatalban, a sematizmusok gondozásában játszott szerepét bevezetőnkben már említettük, de precizitása, figyelme minden bizonnyal a Mária-enciklopédia adatgyűjtéséhez is fontos hátteret adott, biztosítva mindezen anyagok összegyűjtését és fennmaradását. Grősz József érsek koncepciós perének egyik vádlottjaként része lett az üldöztetésben, az 1951-1956 közötti időszakot börtönben töltötte. Szabadulása után Grősz érsek általános gondnokként újra maga mellé rendelte, de a börtönévek Gyetvai pályáján egyfajta törést jelentettek, az egyházi ügyekben döntő befolyású Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) szempontjából ő ezután „politikailag megbízhatatlan” volt. Egy ide kapcsolható történetként említhető, hogy Gyetvai Tassi Ferenc érseki titkárral együtt, 1956 nyarán leszerelte az érseki lakosztályban általuk felderített lehallgató készülékeket. Összesen 11 mikrofont találtak meg, egy viszont elkerülte a figyelmüket, melynek segítségével a hatóság a leszerelés műveletének hanganyagát is rögzítette. A „válaszlépés” sem maradt 29 6.) ÚTMUTATÓ A KÖNYV HASZNÁLATÁHOZ
