Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
ELŐSZÓ
ELŐSZÓ Érdemes kitekintenünk a világegyházra is, amikor a Szűz Mária tisztelet kalocsai megnyilvánulásairól olvasunk. A 19. és 20. század katolikus szempontból Mária évszázada volt. Jelentős Mária dogmák születtek, a Szeplőtelen Fogantatás és Mária Mennybevétele, nagy Mária kegyhelyek nyíltak meg - Lourdes, Fatima, Labour Katalinnak adott magánkinyilatkoztatás csodás érmével, a szirakuzai könnyezés - hosszasan sorolhatnánk a Mária tisztelet világegyházi megnyilvánulásait. 1854. december 8-án, IX. Pius pápa Mária szeplőtelen fogantatását ünnepélyesen kihirdette, hittételként kinyilatkoztatta, hogy „az Istent szülő Szűz Mária kezdettől mentes volt az áteredő bűntőr. Ezt a hittételt szinte lényege szerint megismételte Szent Bernadett, ahogyan a neki megjelenő Szűz Máriától hallotta. Már az I. Vatikáni Zsinat tervbe vette Mária mennybevitelének dogmáját, ám Róma akkori megtámadott helyzetében a zsinat abbamaradt, és a dogma kihirdetése későbbre, 1950. november l-jére tevődött át. A lourdes-i Szűz Mária megjelenése az egész katolikus világegyházban nagy örömet jelentett, ennek bizonysága, hogy még a falusi templomokban is megtalálható lett a lourdes-i barlang. 1950-ben azt a hittételt fogalmazták meg, amit a magyarok már Szent István korától vallottak. Sőt Szent István korona felajánlása és halála is erre az ünnepre esett. Ezt a hitigazságot az egész világon nagy ünnepélyességgel megtartották, még a kommunizmus uralma alá került országokban is a lehetőségekhez képest. De nem így az 1954. évi Mária évet, amikor is, Mária királynői méltóságát ünnepelte az egyház, ekkorra már a diktatúra alatt nyögő Magyarországon nagyon szerény emlékezés lehetett a jubileumi évről. Ez az ünnep folytatása a mennybevitel dogmájának, Mária királynői méltóságát ünnepli benne egyházunk. Az 1917-es fatimai megjelenésről sokan tudtak, kisebb kápolnák is épültek tiszteletére (Soroksár-Újtelep, ahol most egy gyönyörű modern templom épült), de éppen a fatimai üzenet kommunizmus bukását meghirdető volta miatt kevéssé lehetett ünnepelni. A 19. végén és a 20. század elején a katolikus lelkiség még töretlenül őrizte a hagyományokat, így a búcsújárást, a rózsafüzér imádságot, és az egyre ismertebbé vált lorettói litánia imádságát. A gyáripar lehetővé tette, hogy tömeges méretekben előállítsanak szentképeket Szűz Máriáról - sajnos sokszor giccseseket - és éppen a Szeplőtelen Fogantatás dogmája hatására a Madonna képek lettek gyakorivá, mint a bűntől mentes Szűz Mária eszményi megjelenítése. Korábban általában Jézussal együtt ábrázolták. A nép lelkében sokszor még a babonás tisztelet is továbbélt, erre volt egy későbbi bizonyíték, Erdélyi Zsuzsának az utolsó pillanatban - 1970-es évek elején - közreadott - Hegyet hágék, lőtök lépek népi imádságos gyűjteménye. Kezdő káplán korom szolgálati helyeinek egyikén, Tápiószecsőn voltam, amikor a püspökségről az a papi korona téma kijelölés érkezett, hogy gyűjtsük össze a még meglévő paraliturgiákat, különösen Szűz Mária tiszteletére vonatkozóan. így jutottam el egy olyan idős asszonyhoz, akinek 72 féle rózsafűzére volt és itt nem magát a kegyszer 72-es számát értem, hanem a rózsafüzér különböző válfajait, amiben Szent Józseftől kezdve Szent Mihályig, apostolokon át sok mindent belefűztek. Ekkor még voltak hagyományos zarándoklatok, lovas kocsikkal és gyalogosan menve egy-két napra tervezetten. Ami ezután a 80-as évek végére teljesen megszűnt, örömmel tapasztaljuk, hogy új formában megújult. 7
