Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)

C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés

Irodalom: Bizzer István: Kontuly Béla. Budapest, 2003. 128 o.

Forrás: A bajai Szent Antal Plébánia irattára. Kontuly Béla levelei.

Kopp Ferenc

Üvegfestő. Kratzmann Ede, majd Róth Miksa műhelyében tanult. 1912-ben alapította műhelyét. Nevéhez fűződik többek között a budapesti Béke Szálló, a Képviselőház elnöki fogadószobája, a Rákócziánum, valamint a nagymányoki templom, a pozsonyi, Lechner Ödön tervezte Árpád-házi Szent Erzsébet templom festett üvegablakainak elkészítése. 1945 után átvette a Róth műhelyt, melyet az 1950-es évek közepéig vezetett. A Kopp-műhely napjainkban is működik A Roth-műhely átvételével az ottani rajzok, vázlatok egy része is átkerült. így archívumuk őrzi számos hazai és szomszédos ország templomának és középületének eredeti díszüvegterveit.

Egyházmegyében fellelhető műve: az uszódi Régiszi Szent Ferenc templom „Magyarok Nagyasszonya” üvegablaka.

Irodalom: A Rákócziánum üvegfestményei. 29. o. IN: Magyar Iparművészet. 31. évf. 1-2. szám. 1928. 24-29. o.

Szűcs Endre - Dörgő Miklós - Földényi György - Füri Judit - Gonzales Gábor - Obreczán György: A megfestett fény. Díszüveges munkák a történeti Magyarország építészetében 1945-ig. Budapest, 2005. 76,. 112., 115., 169., 172., 185., 229.

Kratzmann Ede (Prága, 1847 - Bécs, 1922)

A müncheni akadémián tanult. Itt nyitotta meg első műhelyét 1876-ban, ahol Than Mór kartonjai alapján elkészítette a pesti Belvárosi templom Szent István- és Szent László-üvegablakait. Budapestre visszaérkezve 1878-tól vezette a Trefort Ágoston által létrehozott Országos Üvegfestészeti Intézetet. Ebből a műhelyből került ki számos hazai templom és középület üvegablaka. Id. Storno Ferenc kartonjai alapján készítette az alcsúti főhercegi kastély kápolnájának, a nagyváradi székesegyház, a pozsonyi Szent Mihály templom és a kecskeméti nagytemplom festett üvegablakait. 1882-1887 között a budapesti új Városháza üvegablakain dolgozott. 1888-ban egy magyar alkalmazottját szidalmazó levele miatt a kultuszminisztérium elvette tőle a budapesti műhelyt. További működésére vonatkozóan nincsenek adatok. Bécsben, nagy szegénységben halt meg.

Egyházmegyében fellelhető művei: Festett üvegablakaival találkozhatunk a kalocsai Szent István, a szakmári Sarlósboldogasszony és a bajai Szent Péter és Pál templomban. Egykor a hajósi templomot is az ő munkái díszítették.

Irodalom: Allgemeines Künstlerlexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Kiadja: Ulrich Thieme, Felix Becker. 21. kötet. Lipcse, 1927. 437. o. Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk.: Diós István. 7. kötet. Budapest, 2002. 463. o. Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. 11. kötet, 1895. 41. o. Seenger Ervin: Kratzmann Ede első budapesti üvegfestő működése című tanulmányát. IN: Tanulmányok Budapest múltjából. VI. Budapest Székesfőváros Várostörténeti Monográfiái 10. Szerk.: Némethy Károly-Budó Jusztin. Budapest, 1938. 190-195. o. Szűcs Endre - Dörgő Miklós - Földényi György - Füri Judit - Gonzales Gábor - Obreczán György: A megfestett fény. Díszüveges munkák a történeti Magyarország építészetében 1945-ig. Budapest, 2005. 49-51., 53., 62., 123., 152.

351 8.) MŰVÉSZ ÉLETRAJZOK