Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
B. FORRÁSKÖZLÉS, ADATTÁR - Az egyházmegyei sematizmusok adatai és a Mária-enciklopédiához küldött jelentések szövegei - FŐSZÉKESEGYHÁZI FŐESPERESSÉG (ARCHIDIACONATUS CATHEDRALIS SEU COLOCENSIS) I-VI. kerület I. KALOCSAI KERÜLET (Districtus Colocensis)
B.l. Mária mennybe vétele főoltárkép. Nagyboldogasszony Főszékesegyház, Kalocsa B.2. Szent Kereszt mellékoltárkép. Nagyboldogasszony Főszékesegyház, Kalocsa B.3. Fájdalmas Anya mellékoltárkép. Nagy boldogasszony Főszékesegyház, Kalocsa Kalocsa-főszékesegyházi plébánia48 1. ) Kalocsa eredeti plébániatemploma, mely még a középkorban épült és átvészelte a 160 éves török hódoltságot, eredetileg Szűz Mária Mennybevitelének tiszteletére volt szentelve. E templomot 1878-ban bontották le, amikor helyére a Kisszeminárium épülete került. Ettől fogva a főszékesegyház lett Kalocsa plébániatemploma. A főszékesegyház, mely a kalocsai érsekség alapítása óta már harmadik volt e helyen, a török idők alatt elpusztult, csak egyik tornyának falai maradtak meg. A plébániatemplomból ide hozták és e romfalakon helyezték el S. Maria Serena bádogra festett ősi kegyképét, mely előtt a hívek ájtatoskodtak. Amikor pedig Patachich Gábor érsek felépítette az új főszékesegyházat (illetve annak egy részét), annak főoltárára áthozatta a plébániatemplom főoltárképét, mely az Assumptát49 ábrázolta. Ezóta a kalocsai főszékesegyház címe az Assumptio BMV50, míg azelőtt Szent Pál volt. Viszont a plébániatemplom címe Annuntiatio51 lett. Ennek emlékét őrzi ma is a kisszemináriumi kápolna oltárképe, mely a régi plébániatemplom helyén áll. 2. ) A főszékesegyház jelenlegi Mária emlékei a következők: A főoltár képe, mely a Bold. Szűz Mennybevitelét ábrázolja, Kuppelwieser Lipót bécsi festő műve 1857-ből. A nagy művészi értékű kép, mely megfestése után a párizsi világkiállításon nagy elismerést aratott, két részre osztva mutatja a szereplőket: a Szent Szűz angyaloktól környékezve az ég felé szárnyal, lenn pedig az apostolok állnak átszellemült tekintettel nézve fel az égre. Ezt a főképet mellékképek vették körül. Éspedig a kép fölött nyolcszögletű keretben a Szentháromság képe volt látható, melyen az Úr Jézus lehajolva, kezeit kitárva, várja az égbe szálló Szűzanyát. Két oldalt ugyancsak nyolcszögletű keretben 3-3 mellékkép volt. Az evangélium oldalon fent „Oriens orientis” felírással Mária születése, alatta „Verbum caro factum est” felirattal az angyali üdvözlet, legalul „Pietas in obsequio” felírással a kánai menyegző. A leckeoldalon pedig felül „Patrona Hungáriáé” felírással a Magyarok Nagyasszonyának képe, alatta „Oblatum suscipit” felírással Szent István, amint felajánlja koronáját a Szent Szűznek, legalul „Perditam redonat” írással a szent korona megtalálása volt látható. E képek is Kuppelwiesertől valók. A főszékesegyház megújításakor, a jelen század elején e képek lekerültek a főkép mellől. Azóta a Nagyobb Papnevelő kápolnáját díszítik. (Ld. ott!) E képek elgondolása, színezése valóban remek. A főszékesegyház oromzatát a két torony között az Assumptának tuléletnagyságú52 kőszobra díszíti, mely Hartmann János müncheni szobrász műve. A főszékesegyház mellékoltárai közül a Szent Kereszt oltár, melyen az Oltáriszentséget is őrzik. Ennek képe Erlinger Józseftől53 származik. A kereszt jobbján a Fájdalmas Anya áll, balján Szent János evangélista, tövében Mária 48 A jelentésnek nincsen iktatott, hivatali változata, csak feldolgozói példány létezik, dátum és aláírás nélkül. Az anyagot minden bizonnyal a jelentések feldolgozásával megbízott személy készítette, a Nagyszemináriumban. 49 A mennyekbe fölvett Szűz Máriát 50 Szűz Mária mennybevétele, Nagyboldogasszony 51 Angyali Üdvözlet, Gyümölcsoltó Boldogasszony 52 Értsd: életnagyságnál nagyobb 53 Helyesen: Ehrlinger János festő, a 19. sz. első feléből Kalocsa-Főszékesegyház jelentése a Mária-enciklopédiához B.) FORRÁSKÖZLÉS, ADATTÁR 34
