Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés
Irodalom: Allgemeines Künstlerlexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Kiadja: Ulrich Thieme, Felix Becker. 15. kötet. Lipcse, 1922. 386. o. Csabai arcok. Békéscsaba jeles személyiségeiről a kezdetektől. Szerk. Fórján János. Békéscsaba, 2010. Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba, 1930. 367-368. p. Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk.: Diós István. 4. kötet. Budapest, 1998. 439. o. Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967. 652. o. Művészeti lexikon 2. köt. Főszerk.: Zádor Anna és Genthon István. Budapest, 1981. 324. o. Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. 7. kötet, 1894. 479. o. Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. 9. kötet, 1913. Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk. Kristó Gyula-Székely Lajos. Békéscsaba, 1970. 337-338. p. Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Budapest, 1935. 48. o. Hanisch Mátyás (Prága, 1754 körül - Vukovár, 1806) Prágai festőcsalád leszármazottja. Az 1780-as években érkezett Magyarországra. Egyike volt azoknak a német, cseh, morva és osztrák vándorfestőknek, akik munkalehetőség reményében hazánkba jöttek. Tanulmányairól semmit nem tudunk. Első magyarországi állomása Trencsén volt, ahol 1788-ban fogadták trencséni polgárrá. Az 1790-es években települt át az ország déli részébe. Az 1800-as évek elején feltehetően a kalocsai érseki udvar megrendeléseit teljesítette. Ekkor készült a kalocsai érsekeket ábrázoló festményciklusa. 1802-1804 között a bajai plébánia számára dolgozott. Baján a ferences templom mellékoltárképei, melyek azóta már nem a templomban láthatóak, ill. a Szent Rókus és a Kálvária kápolna őrzi művészetének nyomait. 1805-ben festette utolsó ismert portréját, melyet a vukovári ferencesek őriztek meg. Egyházmegyében fellelhető müvei: a bajai Páduai Szent Antal templom „Szűz Anya-Vérkép” és a „Szent Anna tanítja a gyermek Máriát” mellékoltárképei (1799 körül), a jánoshalmi Szent Anna templom „Szent Anna tanítja a gyermek Máriát” egykori főoltárképe (1800, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának épületében), a bajai Vodica-kápolna Szűz Mária kegyképe (1800 körül), a bajai Szent Rókus kápolna Szűz Anya a pestises szentekkel, Szent Rókussal, Szent Sebestyénnel és Palermói Szent Rozáliával (1802), a bajai Szent Péter és Pál templom „Segítő Szűz Anya” kegyképe és „Skapurálés Szűz Anya” mellékoltárképe (1804), a bajai Kálvária-kápolna Fájdalmas Anya oltárképe (1804). Irodalom: Korhecz-Papp Zsuzsa: Mathias Hanisch késő barokk vándorfestő. Szabadka, 2014. Hartmann, Johannes Müncheni szobrász. Feltehetően Haynald Lajos kérte fel a kalocsai Nagyboldogasszony főszékesegyház két tornya közti oromzat Szűz Mária szobrának elkészítésére. Nem tudni, hogy miért került sor az itt álló, 18. századi barokk Mária-szobor lecserélésére. 347 8.) MŰVÉSZ ÉLETRAJZOK
