Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)

C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés

7.4.) Az egyházmegye Máriát ábrázoló szobrai

Az egyházmegye templomi szobrai, így a Mária-kultuszhoz kötődőek is, nagyrészt a 19. század derekától a 20. század közepéig terjedő időszakban készültek. A kalocsai érsekségre is jellemző volt az a tendencia, ami az ország más egyházi épületeiről is elmondható ebben az időszakban, hogy a templomokat „elárasztották” a tucatszám készülő, sablonos, külföldi (elsősorban tiroli és müncheni), valamint a hazai kegyszergyártó cégek által forgalmazott fa- és gipszszobrok. Ritka kivételnek számít a kalocsai jezsuita (Szent István) templom, ahol megmaradhatott a Kari Rösner tervezte egységes templombelső az általa megálmodott szobrászati díszítéseivel együtt. A jó áron beszerezhető tiroli és müncheni szobrokat elég volt a katalógusból kiválasztani, a méreteket megadva egy levelezőlapon megrendelni és néhány hét múlva rendszerint le is szállították őket.355 A beszerzések általában a templompénztárból, a hívek vagy az egyházközségben működő ájtatossági célokat szolgáló egyletek adományaiból történtek.

C.129. A katymári Nepomuki Szent János templom C.130.. A dávodi Magyarok Nagyasszonya templom „ Szeplőtelen Fogantatott Mária” szobra „Szeplőtelen Fogantatott Mária” szobra

355 Divald Kornél: Egyházi fafaragásunk. 28. o. IN: Korszerű egyházi művészet. Közrebocsátja: Fieber Henrik. Budapest, 1913. 27-29. o.

307 7.) 1850 1950