Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés
6.) A bécsi Képzőművészeti Akadémia művészeinek munkái Kalocsán, Kunszt József érseksége idején Kunszt József érseket jelentős művészetpártoló főpapként tartja számon az utókor. Kifinomult ízlésének, kiváló bécsi kapcsolatainak köszönhetően érseki székvárosa több Mária-kultuszhoz kapcsolódó egyházművészeti emlékkel is gazdagodott. Kunszt érsek idején készült el a kalocsai főszékesegyház új főoltára. Meghívására telepedtek meg az érseki székvárosban 1860-ban a kalocsai iskolanővérek és a jezsuiták.321 A főszékesegyház új főoltárszerkezete és az új szerzetesi templomok tervezésére, a belső díszítés elkészítésére Kunszt érsek a bécsi Képzőművészeti Akadémia művészei közül Kari Rösner építészt (1804-1869),322 valamint Leopold Kuppelwieser (1796-1862)323 és Franz Josef Dobiaschofsky (1818-1867)324 festőművészt kérte fel. Kuppelwieser a romantikus festők nazarénus csoportjához tartozott, akik a kiüresedő művészeti formák helyett a középkori hagyományokból, elsősorban a 15. századból merítve a festészet vallásos szellemű megújítását tűzték ki célul. Több tanítványa is dolgozott az egyházmegyében, akikről a következő fejezetben olvashatunk bővebben. Kari Rösner tervei alapján, 1857-re készült el a kalocsai Nagyboldogasszony főszékesegyház új főoltárépítménye. Az ikonfal- j szerű oltár központi képét és a két oldalán lévő, három-három t festményt Leopold Kuppelwieser festette. Ebből az együttesből mára csak a Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárkép ma- ‘ radt a helyén.325 A kompozíció előképének Tiziano rendkívül közkedvelt ve- | lencei Assunta oltárképe326 szolgált. A festményen a virágcso- j korral díszített kőszarkofág körül álló, meglepett apostolok lát- c.58. A kalocsai Nagyboldogasszony hatóak, középen a kitárt karokkal csodálkozó Szent Péterrel. Te- főoltárának tervezete kintetüket az ég felé emelik és azt szemlélik, ahogy az angyalok 6.1.) A kalocsai Nagyboldogasszony főszékesegyház főoltára 321 Kunszt József teológiai tanulmányait 1810-1813 között a bécsi Pazmaneumban végezte. Majd kisebb megszakításokkal 1820-1845 között többféle tisztséget betöltve (alkormányzó, helyettes rektor, majd 1832-től rektor) vezette a nagy múltú intézményt. Kunszt József életére vonatkozóan ld.: Magyar Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk.: Diós István. 7. kötet. Budapest, 2002. 549-550. 322 Kari Rösner (Roesner) életére vonatkozóan ld. bővebben: Constantin von Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 26. kötet. Wien 1874. 247-250. o. 323 Kuppelwieser életére vonatkozóan ld. bővebben: Rupert Feuchtmüller: Leopold Kupelwieser und die Kunst der österreichischen Spätromantik. Bécs, 1970. Allgemeines Künstlerlexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Kiadja: Ulrich Thieme, Felix Becker. 22. kötet. Lipcse, 1928. 121-123. o. 324 Franz Josef Dobiaschofsky életére vonatkozóan ld. bővebben: Allgemeines Künstlerlexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Kiadja: Ulrich Thieme, Felix Becker. 9. kötet. Lipcse, 1913. 355-356. o. 325 Foerk Ernő: A kalocsai székesegyház. Magyarország műemlékei. Budapest, 1915. 70. o. Az oltár többi részét a Foerk Ernő által vezetett felújítási munkálatok során (1908-1912) elbontották. A képfal hat festménye a Kalocsai Érseki Kincstár Festmény-, Szobor- és Metszettárába került. 326 Tiziano Mária mennybemenetele című festménye a velencei Dicsőséges Szent Szűz bazilika főoltárképe. 1518-ban készült. C/II.) SEGÉDLETEK, MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 276
