Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés
5.3.) A Sasvári Piéta kultuszának Baján őrzött emlékei A Sasvári Piéta 18. századi ábrázolásaival (festmény, dombormű) találkozhatunk a bajai Páduai Szent Antal ferences és a Szent Péter és Pál templomban. A fia szenvedéseitől mélységesen megrendült Fájdalmas Anya (Mater Dolorosa) felé már a középkorban tisztelettel fordultak a hívek, közbenjárását, segítségét kérték nehéz helyzetükben. Az 1233-ban alapított szervita rend (Mária szolgáinak rendje) a Fájdalmas Anya tiszteletének ápolását, kultuszának terjesztését tűzte ki célul. Az ünnepet VII. Pius pápa terjesztette ki az egész egyházra.311 A Fájdalmas Anya tiszteletének sajátos emlékei a Piéta-szobrok, melyek a siratás- ill. a sírbatétel képi megjelenítéseiből alakultak ki a középkorban. Alkalmasak voltak arra, hogy a hívekből együttérzést váltsanak ki a Szűz Anya szenvedését látva. A Piéta-ábrázolások a késő középkori passió-misztika hatására terjedtek el. Azt a fájdalmas eseményt örökítették meg, amikor Mária ölében tartja keresztről levett, halott fiát. A Fájdalmas Anya-kultusz körébe tartozik a sasvári kegytemplomban őrzött Piéta szobor, melyet gróf Czobor Imre (1520-1581) nádori helytartó felesége, Bakics Angéla 1564-ben állíttatott fogadalomból a Fájdalmas Szűz tiszteletére, mert közbenjárására megoldódott családi konfliktusa. Férje, Czobor Imre egyik utazásuk során ugyanis nagyon megharagudott feleségére, és kitette őt a hintójából. Angéla az út mellett található Fájdalmas Anya (Piéta) szobor előtt imádkozott és a hagyomány szerint másnap férje kibékült vele. Angéla hálából a szobrot egy oszlopra emeltette. A szobor eredetéről az 1751-ben megjelent „Sasvári Fájdalmas B. Szűz Anya Szent Képének EredetérűF című mirákulumos könyvben olvashatunk. A sasvári kegyszobor eredetlegendájának valóságtartalma a szereplők történeti hitelességén túl nehezen igazolható. Bakics Angéla kegyes cselekedetének hitelessége mellett szólhat az a tény, hogy a Piéta szobrok állítása a későközépkorban és kora újkorban főleg női magánáhítat céljából történt. A kegyszobor ismeretlen felvidéki mester alkotása. A szoborhoz több csodálatos imameghallhatás és gyógyulás története fűződött. 1732-ben kánoni vizsgálatot tartottak, melynek eredményeként Eszterházy Imre esztergomi érsek 1732-es dekrétumában engedélyezte a szobor tiszteletét.312 A barokk kor népszerű kegyképeiről, szobrairól rendszerint másolatok készültek, melyek körül aztán önálló kultusz bontakozott ki. A Sasvári Piétáról is számos szobormásolat, képi ábrázolás, metszet készült, így kultusza messze földre is eljuthatott. A 18. századból több festett másolata is fennmaradt, melyek elsősorban magánáhítat céljából készültek. Ilyen ismert másolatok a bajai ferences templomban és a Szent Péter és Pál templomban őrzött festmények. A bajai ferences templomban látható, 18. század közepén készült Sasvári Piéta-másolaton az ülő, könnyező Szűz Mária ölében tartja keresztről levett, halott fiát. Ruháját a kegyszobron fogadalmi ajándékként elhelyezett láncok és érmek festett képe díszíti. Mária fején zárt korona látható. A Fájdalmas Anya fölött még azt a régi, baldachinos kegyoltárt láthatjuk megfestve, amely 1770-ig, a jelenlegi sasvári oltárarchitektúra elkészültéig borult a kegyszobor fölé. A bajai Kálvária-kápolna egykori oltárképén szintén a Sasvári Piétát festette meg 1795 körül egy tanulatlan festő. 311 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium 11. Budapest, 1997. Szeptember 15. 279-286. o. 312 Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk.: Diós István. 9. kötet. Budapest, 2006. 919-920. o. C/II.) SEGÉDLETEK, MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 260
