Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)

C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés

C.29. A bajai Szent Rókus kápolna „Szűz Anya átnyújtja a skapulárét Stock Szent Simonnak” oltárképe

Anya az illető halálát követő első szombaton kimenti a tisztítótűzből. A tridenti zsinat szorgalmazta a Skapulárés Szűz Anya tiszteletének terjesztését, annál is inkább, mivel a reformáció tagadta a purgatorium létezését. A kultusz elterjedését segítették a járványok, háborúk és az éhínségek sújtotta évszázadok. Magyarországon a török kiűzése után, a 18. században több skapulárés társulat is alakult.303

5.2.) Hanisch Mátyás késő barokk vándorfestő Mária-kultuszhoz kapcsolódó művei

Hanisch Mátyás életműve szintén Korhecz-Papp Zsuzsa kutatásainak köszönhetően vált ismertté. Hanisch kis túlzással élve a 18. század végén a kalocsai érsekek udvari festője volt. Több kalocsai érsek portréját is megfestette ismeretlen előképek alapján. 1800-ban készítette szignózott Katona István portréját, aki feltehetően személyesen ült modellt az itt tevékenykedő művésznek.304 Hanisch több oltárképe is ismert az egyházmegyében.

303 Korhecz-Papp Zsuzsanna: Stettner Sebestyén budai festőművész. Szabadka, 2012. Az oltárképre vonatkozó rész: 36-39. o.

304 Az említett érseki portrék és a Katona Istvánt megörökítő festmény a Kalocsai Érseki Kincsár Festmény-, Szobor- és Metszettárában találhatóak.

C/II.) SEGÉDLETEK, MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 256