Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)

C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés

4.) A Mária-kultusz különleges helyei az egyházmegyében: a szentkutak

A török kiűzését követően új erőre kapott a hódoltsági időszakot túlélő Mária-kultusz. Feléledt és megerősödött a búcsújárás szokása. Szűz Mária tiszteletéhez kapcsolódóan sajátos búcsújáróhelyek alakultak ki a kalocsai érsekség területén, az ún. szentkutak (délszláv nyelveken: vodica, németül: bründel). Elnevezésük abból adódott, hogy létrejöttük egy-egy gyógyító hatással felruházott forráshoz, vízfolyáshoz kapcsolódott.

Eredetükhöz számos csodás elemmel átszőtt történet fűződött. Éppen ezért nehéz pontosan meghatározni keletkezési idejüket. Többnél feltehetően már a török előtt kialakult szakrális hagyományokról beszélhetünk, melyek a török kiűzése után újra felelevenedtek. A búcsújáróhelyet látogató hívek Szűz Mária megjelenéséhez kapcsolták az ott lévő forrás vagy kút természetfeletti hatását. A 19. század közepétől a megerősödő helyi közösségek anyagi erejükhöz mérten különféle építményeket emeltek ezeken a helyeken, pl. oszlopon álló Mária szobrot, kereszteket, kálváriát, az időjárás viszontagságaitól védő tetőt a szentként tisztelt forrás vagy kút fölé, kápolnafülkét, kápolnát a szentmisék bemutatására. Ilyen típusú kegyhelyek az egyházmegyében a Baja, Csávóly, Hercegszántó és Katymár melletti Vodica, valamint a Dusnok közelében lévő Feketi-kápolna. A bajai Vodica (Máriakönynye) első kápolnáját 1810-1811 között emelték a bácskai és bajai nemesek és polgárok adományaiból,292 majd 1934-ben bővítették.

A Csávoly melletti Vodica csodatévő erejűnek tartott szentkútját először egy 1731-es határjárás említi. Kápolnája 1874-ben készült el.293 A Dusnok közelében található, Feketi-határrész egyik völgyében, egy mesterséges dombon épült fel a Feketi kápolna 1855-ben. A közeli mélyedésben található tó vizének már korábban is gyógyító hatást tulajdonítottak.294 A Hercegszántótól nem messze található Vodkaként vagy Máriakertként ismert búcsújáróhely első szakrális épületét 1838-ban emelték a csodatévőnek tartott kút közelében.295 A Katymár melletti Vodica első kápolnája 1866-ban296, a második 1885-ben297 épült fel.

Az említett búcsújáróhelyek szakrális építményeinek egyházművészeti emlékeiről nagyon kevés adat áll rendelkezésre. Mivel településektől viszonylag távolabb helyezkedtek el, belső berendezésüket, liturgikus tárgyaikat

292 Korhecz-Papp Zsuzsa: Mathias Hanisch késő barokk vándorfestő. Szabadka, 2014. 44. o. Ld. továbbiakban: Korhecz-Papp 2014.

293 Paul Ginder-Jakob Pfeil-August Rukatukl: Csavoly 1780-1980. Heimatbuch einer ungarischen Gemeinde aus der Batschka. Waiblingen, 1980. Das „Bründel” című fejezet. 116-118. o.

294 Bárth János: A Boldogasszony dusnoki kertje. Kecskemét, 2005. 8. o.

295 Keresztény Élet. 2004. szeptember 5. 3. o.

296 KFL.I.l.b. Katymár. 2.a. 1170/1866.

297 Nebojszki László: A katymári Vodica. Budapest, 2010. 23. o. Ld. továbbiakban: Nebojszki 2010.

C.19. A bajai Vodica kápolnája

251 4.) SZENTKUTAK