Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)

C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés

ban rendezendő tárlat alkalmat nyújt majd a festmény készítőjének beazonosításához.285 Később az 1884-ben rendezett, budapesti magyar történeti ötvösmű-kiállítás katalógusában így írtak róla: „25. Ereklyetartó oltárkép. Foglalványa ébenfa, ezüst, aranyozott, bronz és lapislasuli díszítésekkel. A kép rézre van festve, az angyali üdvözletét ábrázolja. Michelangelo rajza szerint. 17-ik század. Kiállítja: Haynald Lajos érsek.”286 1887-ben a bécsi Iparművészeti Múzeum kölcsönözte egyházművészeti kiállítása számára. A kiállítás kapcsán a múzeum egyik munkatársa szakvéleményében fordul elő először készítő művészként Hans von Aachen (1552-1615) neve, aki II. Rudolf udvarának kedvelt manierista festője volt. A kalocsai érseki magánkápolnával kapcsolatosan a későbbiekben szinte minden leírásban találkozhatunk vele.

„Hans von Aachen. Udvari festő Európában” címmel 2010-ben több helyszínen, Aachenben, Bécsben és Prágában is, vándorkiállítás keretében emlékeztek meg Hans von Aachen művészetéről. A kiállítási anyag összegyűjtése során a kalocsai festményről is informálódtak a szervezők. A kapott fotók alapján azonnal jelezték, hogy szerintük nem Hans von Aachen alkotásáról van szó. Aachen valóban festett Angyali üdvözlet tematikájú képeket, melyeknek előképéül többek között Tiziano velencei San Salvador templomban őrzött oltárképe szolgált. Aachen ilyen típusú festményei nem maradtak fenn, viszont kompozíciójukat, több más rudolfmista művész alkotásával együtt, megörökítette a szintén II. Rudolf udvarában tevékenykedő festő és rézmetsző, Aegidius Sadder (1570- 1629).287 Néhány, Hans von Aachen „Angyali üdvözlet” jelenetét ábrázoló képéről készült metszetét jelenleg a spanyol nemzeti könyvtár gyűjteményében őrzik.288

A magánkápolna oltárképe Michelangelo Mária- és angyalrajzából eredeztethető kompozíciók sorába illeszkedik. Ezeket aló. században több festő is alapul vette angyalfiguráinak megfestésénél. Michelangelo egyik követője, Marcello Venusti (1512/1515-1579) az angyali üdvözlet jelenetét többször is feldolgozta a mester rajza alapján. A lateráni bazilika 1550 körüli, Venusti festette egykori oltárképén, melyet jelenleg régi sekrestyéjében őriznek, a kalocsaihoz nagyon hasonló enteriőr, baldachinos ágy és olvasópult, látható. Jernyei Kiss János művészettörténész a kalocsai képhez legközelebb álló, Venustinak tulajdonított ábrázolást a chambéry-i Szépművészeti Múzeumban (Musée des Beaux-Arts) találta meg, mely ha nem is szolgált közvetlen előképéül a kalocsainak, fekvő formátumával és részleteivel nagyon emlékeztet arra.289

285 KFLI.l.a. Residentia. 1872. október 22. Dr. Henszlmann Imre szakbiztos levele.

286 Magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma. Megnyittatott 1884. év február hó 17-én. Budapest, 1884. 129. o.

287 Szőcs Miriam: 17. századi erdélyi oltárok. Kora barokk oltárok a Székelyföldön. Doktori disszertáció. 2010. 88. o.

288 Spanyol Nemzeti Könyvtár. Sállá Goya, Belles Artes. Invent/2441.

289 Jernyei Kiss János: „Volt kor, midőn a művészek így szeszélyeskedtek”: Franz Anton Maulbertsch és a kalocsai érseki palota kifestése. 98-99. In: Gaylhoffer-Kovács Gábor-Székely Miklós (szerk.): Als Ich Can: Tanulmányok Urbach Zsuzsa 80. születésnapjára. Budapest:, 2013, 94-102.

249 3.) KORAI EMLÉKEK