Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)

C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés

A szobrot 1726-ban Dietelhofenből hozta magával Anna Maria Hall, az ottani plébános rokona.277 Készítője feltehetőleg Michael Erhart (1440 körül-1522) ulmi mester volt, aki valószínűleg a Dietelhofen közelében fekvő zwiefalteni bencés apátság számára is dolgozott. A kegyszobor az apátság számára készülhetett és innen került később Dietelhofenbe.278 A hajósi templom 1730-as felszentelését követően egy ideig a Szent Antal mellékoltáron állt. Számos csodálatos gyógyulás történt a Mária szobor előtt, melyeket az érseki hatóság 1749-ben és 1752-ben vizsgált meg.279 Miután ezek hitelességéről megbizonyosodtak, a szobrot áthelyezték a főoltárra. 1794-ben VI. Pius pápa Hajóst kegyhely rangra emelte.280 A kegyszobor jelenleg restaurált formájában látható, a munkát Radovics Krisztina végezte 1988-89-ben.281 Radovics a szobor eredeti gótikus megformálását szerette volna megmutatni, ennek szellemében eltűntette a későbbi átalakítások nyomait, pl.: megszűntette a szobor 17. században kialakult öltöztetős jellegét. Mária két kezében fekszik a ruhátlan kis Jézust, aki aranyszínű országalmát tart a kezében. Ezüst-fehér csíkos, színes virágokkal sűrűn díszített ruhát és pöttyös köpenyt visel, fején korona látható. Lábainál a megszemélyesített holdsarló arcában a készítő mester valószínűleg saját magát faragta meg. Szilárdfy Zoltán művészettörténész a szobor lábánál ábrázolt holdsarlóból arra következtetett, hogy a 15. vagy aló. században a szobor eredetileg a Napbaöltözött Asszonynak készült.282

C.3. A hajósi kegyszobor Jordánszky Elek C.4. A hajósi kegyszobrot ábrázoló szentkép. A 18. századi könyvében rézmetszetről készült fotó

277 Lukácsy István: A hajósi csodatevő Mária-szobor és kegyhely története. Kalocsa, 1937. 18-19. o. Ld. továbbiakban: Lukácsy 1937.

278 Szentkirályi Miklós festő-restaurátorművész szóbeli közlése. Michael Erhart ulmi szobrászmester életére vonatkozóan ld. még: Stolberg-Wernigerode, Otto zu: Neue deutsche Biographie. 4. kötet. Berlin, 1959. 583-584. o.

279 Lukácsy 1937. 18-19. o.

280 Lukácsy 1937. 28-30. o.

281 KFL.I.l.b. Hajós. A kegyszobrot először 1937-ben restaurálták, a feladattal Zichy Gyula érsek Krasznai Lajos szobrászművészt bízta meg. A restauráláshoz kikérték az Országos Egyházművészeti Tanács véleményét is. A kegyszobor a 17. század második felében még eredeti helyén „átélt” egy tűzvészt, melynek során sérült festése és egyes részei. Krasznai a restaurálás során pótolta bal karját, mellkasának hiányzó részeit. A kegyszobor mind a mai napig az ekkor kialakított szoborfülkében áll. A szobor következő restaurálását, 1988-1989-ben Radovics Krisztina végezte.

282 Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 78-79.old.

C/Il.) SEGÉDLETEK, MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 244