Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
C. SEGÉDLETEK - I. Mária-naptár (Szűz Mária ünnepeinek áttekintő táblázata)
Eredet, elterjedés Szokások, néprajz Ábrázolás Tanításként az 5. sz-tól (431, Efezusi zsinat), külön ünnepként a 18. sz-tól, 1914-től okt. 11-én ünnepelték, a II. Vat. Zsinat után jan. 1-jén 15. sz-i francia eredet, 1537-től pápai jóváhagyással, Mo-on Buda felszabadítása után terjedt, Habsburg kezdeményezésre menyegzőre is emlékezve, Szent (Lipót fia, I. József császárrá 4. sz-tól terjed, 7. sz-tól általános az ünneplése, 1092-ben már Mo-on is kötelező ünnep (az ókori Rómában a tavaszkezdő nap volt, fáklyás felvonulásokkal) gyertyák szentelése és körmenet, BP-’-' Sj vH szentelt gyertya gyógyító, Bjy&Á védelmező ereje az otthonokban r ^ 1890-től Lourdes vidékén, 1908-tól X. Pius pápa általánossá tette a jelenés 50. évfordulóján kilenced (9 napon át *** *', mondott imák) az ünnephez kapcsolódóan, rózsafüzér JHL imádság szorgalmazása, lourdes-i Árbarlangok építése 7. sz-tól általános az ünneplése, régen az oltár előtti földre borulás is része volt a liturgiának, a misztériumot övező tisztelet jeleként ezer Üdvözlégy Mária vagy Úrangyala imádság elmondása jókívánságok teljesülése érdekében, az ünnep előestéjén * virrasztás, az oltás és szemzés napja a kerti munkában így titulált freskóábrázoláshoz kapcsolódó csoda helyszínén, az olaszországi Genazzano egyházmegyéjében a 18. sz-tól ünnepük, később több itáliai egyházmegye is átvette = — g 18. sz-ban a jezsuiták népszerűsítik, a 19. sz. elejétől Rómában is szokásba jönnek a májusi Mária-ájtatosságok, majd egész Európában elterjed litániák előbb a szentmiséhez kapcsolódóan, majd önállóan, esténként, főként a 19. sz. 231 I.) MÁRIA-NAPTÁR
