Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek 1784-es hagyatéki leltára - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 7. (Kalocsa, 2013)
I Bevezető: Főpapi életmód a 18. sz. második felében, Patachich Ádám kalocsai érsek 1784-ben kelt inventáriumának tükrében - I.8. A főpapi udvar Kalocsán
BEVEZETŐ: FŐPAPI ÉLETMÓD A 18. SZ. MÁSODIK FELÉBEN A hajósi érseki kastély leltári tételei után a „hajósi állatkert” (Thiergarten) következik az inventáriumban. A vadasparkok a főúri rezidenciák szinte kötelező tartozékai voltak. A megjelölés alatt nem a szó szoros értelmében vett állatkertet kell értenünk, hanem vadasparkot, olyan nagyobb, többnyire bekerített erdőrészt, ahol a vadászat céljára tartott állatokat helyezték el.46 A hajósi vadasparkban összesen 66 dámszarvast és 14 fiatalabb szarvast (itt nem szerepel pontos fajta megjelölés) írtak össze. A vadaspark közelében vadászház állt. Az inventáriumban még egy vadaspark szerepel, a „bácsi állatkert” (Bátser Thiergarten), ami tulajdonképpen vaddisznóskert volt, 8 egyéves vaddisznót írtak itt össze. 1.8. A főpapi udvar Kalocsán A főúri udvarok általában a királyi, uralkodói udvarok hű tükörképei voltak. A főúri udvarok két részre tagolódtak: az ún. szolgáltató részre és a főúr személyes élettereire. Az udvari társadalmak ehhez igazodva hierarchikusan épültek fel, és alapvetően két részből álltak. A hierarchia alján a kiszolgáló személyzet állt. Az udvari ranglétrán felfelé haladva következtek a már bizonyos szaktudással rendelkező alkalmazottak, pl. szakácsok, cukrászok, kertészek, zenészek, írnokok, lovászok, kocsisok. Az udvari társadalom felső rétegét pedig a főúr közvetlen környezetéhez tartozók jelentették, a magas hivatali tisztségeket viselők, a főúr familiárisai. Az udvar társadalmi tagozódása az ott élők lakhelyének és munka területének térbeli elhelyezkedését is befolyásolta.47 A főpapi központok társadalma, a püspöki és érseki udvarok a főúri udvarokhoz hasonlóan épültek fel. Patachich Ádám inventáriuma fontos adatokat tartalmaz a kalocsai főpapi udvarra vonatkozóan. Igaz, ez alapján csak vázlatosan rajzolható meg a kalocsai udvar felépítése. A pontosabb képhez még több levéltári irat, hagyatéki anyag áttekintése volna szükséges. A kalocsai főpapi udvar létszámát befolyásolta az egyházmegye nehéz anyagi helyzete, a meglévő forrásokat az újjáépítési feladatok nagyrészt lekötötték. Patachich Ádám gróf Eszterházy Ferenc kancellárhoz írt levelében így írt erről: „Már csak egy dolog van hátra, amiben nagyméltóságod segítségét alázatosan kérem, hogy mivel az érseki jövedelem harmadrésze jámbor célokra van ítélve, a magas kancelláriának járó illeték is csökkenjen és az udvartartásunk hasonló okból való csökkentéséért Rómában járjon közbe.”48 Az inventáriumban többféle tisztség megnevezésével találkozhatunk: udvarmester, istállómester, asztalnok, prefektus, fiscalis, perceptor, kalocsai sükösdi és szentistváni ispán, provizor, udvarbíró, konyhaírnok, szakács, kertész, ezüst mosónő, konyhai segédszemélyzet, ellenőr (controlor), lakáj, komornyik. A felsorolt tisztségek egy része közvetlen az udvartartáshoz, annak szervezéséhez, megfelelő működtetéséhez kapcsolódott, másik része pedig az érseki birtokok igazgatásával függött össze. A leltár három hivatalról is említést tesz: „kastély-hivatal” (Kasten Amt), építési hivatal (Bau Amt) és pince-hivatal (Keller Amt). Az udvarmester (Hofmeister) a kalocsai érseki palotában és Patachich érsek pesti lakóhelyén külön lakrésszel rendelkezett, melyet az inventárium „Wohnung”-nak (lakás) nevez. Hatáskörének megállapításához a hagyatéki leltár adatai nem elegendőek. Feltételezhető, hogy az érseki udvarban ő irányította az udvari személyzetet, és ő felelt annak zavartalan működéséért. A hajósi érseki kastély tételeinek összeírásánál találkozhatunk az istállómester szállásával (bey Hern Stallmeister Schveidl) is. Az istállómester az istállókért, kocsiszínekért, és azok személyzetéért (lovászok, kocsisok) volt felelős. Az asztali ceremónia (terítéstől a tálalásig) intézése, irányítása az asztalnok feladata volt. Az asztalnok szobájával a kalocsai érseki palota és Patachich érsek pesti lakásánál készült leltári tételeknél találkozhatunk. (Tafeldeckers Zimmer) 46 Fatsar. 36. o. 47 Benda Borbála: Étkezési szokások a 17. századi főúri udvarokban Magyarországon. Doktori disszertáció, ELTE BTK. Budapest, 2004. 307 o. 31 o. Ld. továbbiakban: Benda. 48 Katona. 228. o. 20
