Fischerné Grócz Zita - Lakatos Adél - Matula Imre (szerk.): Krisztus követségében. Missziók és misszionáriusok - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 5. (Kalocsa, 2010)
A katolikus hitterjesztés történetének rövid áttekintése
séges germán törzseket a keresztény hitre kényszerítette őket. A szászok megtérése kulcsfontosságú volt ebben az időszakban. A szláv és más kelet-európai népek a 7-10. század közötti időszakban vették fel a keresztény hitet, köztük mi magyarok is, Szent István királyunk jóvoltából. Az utolsó európai népként a litvánok tértek meg a 14. század második felében, amelyben szerepet játszott Nagy Lajos magyar király is. A 13-14. században indultak az első missziók a muzulmán országokba és a Távol-Keletre. A keleti misszió hordozói majdnem kizárólag a két új koldulórend tagjai, a ferencesek és a domonkosok közül kerültek ki. Assisi Szent Ferenc 1219- ben maga ment Egyiptomba és prédikált a szultán előtt. Szent Domonkost a pápa a dél-franciaországi eretnek katarokhoz küldte missziós szolgálatra. A portugálok és a spanyolok felfedezései útján a 15. század végén és a 16. században egy új, virágzó missziós korszak indult meg. Ettől kezdve a pápaság vált a missziós tevékenység legfőbb irányítójává. A tridenti zsinat (1545-1563) nyomán megreformált római katolikus egyház hittérítőket küldött Spanyolország, Portugália és Franciaország újonnan felfedezett és meghódított gyarmataira. Ennek eredményeként a kereszténység gyökeret vert Közép- és Dél-Amerikában, az Antillákon és a Fülöp-szigeteken. Aló. század legnagyobb hithirdetője a jezsuita Xavéri Szent Ferenc volt, akit India és Japán apostolának is neveznek. 1552-ben Kína partjainál halt meg. Másik kiemelkedő alakja ezen korszaknak a szintén jezsuita Matteo Ricci, aki Kínában végezte igehirdetői tevékenységét. GIROLAMO RUSCELLI: Geographia Cl. Ptolemaei Velence, 1564. PIETRO RIDOLFI: Historiarum seraphicae religionis ... Velence, 1586.
