Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 4. Kilián István: Iskolai színjátszás Patachich püspök idejében Nagyváradon és Kalocsán
4.) Kilián István: Iskolai színjátszás Patachich püspök idejében... színpadot, s ezt a nagy tömeg befogadására alkalmas iskolaudvaron állíttatták fel.7 1754- ben szokatlan fénnyel mutatták be és a legkülönbözőbb fényeffektusok és világítóeszközök segítségével a Szent Alajosról szóló drámát.8 1760-ban több színjátékot játszottak, s közülük az egyik egy dramatizált ecloga volt, amit a grammatikusok osztálya vitt színre Patachich püspök beiktatásának a napján in theatro domestico, amely minden bizonnyal a püspöki udvarban berendezett színpadot jelenti, de az sem lehetetlen, hogy Patachich megjelent erre az alkalomra a jezsuita gimnáziumban, s ott az épületben berendezett kis színházteremben került sor az ecloga előadására. Staud amellett érvel, hogy volt egy kis színházterem is az iskolaépületben.9 Erről a nyilván rendkívül emlékezetes alkalomról azonban a diáriumban semmi nem található.10 2.) Dráma és színháztörténeti kutatás az MTA Irodalomtudományi Intézetében Szólni kell valamit arról a munkáról, amelyen az MTA Irodalomtudományi Intézetében 1979 óta folyamatosan dolgozunk. A magyar dráma és színház kutatása az 1880-as évektől folyamatosnak tekinthető. Ennek a korábbi kutatásnak azonban az irodalomtörténészek adták meg a jellegét, ezért elsősorban az előadások címeinek és szövegeinek kiadására koncentráltak, s így a színháztörténeti kérdések fölött átsiklottak. Az előadásokra vonatkozó adatok között azonban számtalan egyéb kérdésre is feleletet találhatunk. így az egyházi liturgia és a színjáték szerves kapcsolatára, az előadások közönségére, a közönség reagálására és összetételére vonatkozóan is nyerhetünk ismereteket ezekből az adatokból. Nem lényegtelen, hogy kik vettek részt egy-egy iskolai előadáson. Az természetes, hogy az iskolai előadások pénzbe kerültek. Kaphatunk az adatokból arra vonatkozóan is bőségesen információt, hogy kik vállalták a mecénás szerepét. A színháztörténészt természetesen izgatja az a kérdés is, hogy hogyan kapcsolódik a színháztörténet más tudományágakhoz, így a néprajzhoz, a folklórhoz, a művészettörténethez és a zenetörténethez. Meg kellett határoznunk a dráma és a színjáték fogalmát. A dráma előre megírt szöveg, amelyben szerepnevek, rendezői utasítások, és a szereplők szájába adott szövegek találhatók. A XVII-XVIII. században olvasódráma nincs, azaz minden drámát színpadi előadásra írtak. A színjátékhoz azonban nem kell feltétlenül szöveg, de szükséges volt hozzá jelmez, szereplő és közönség. Nyilván a színjátszás folyamatosságát is be kell valahogyan mutatnunk. Az bizonyos, hogy Magyarországon is, mint Angliában és más európai országban is a színjáték a liturgiára vezethető vissza. Nálunk már a XI. században megjelent a győri egyházmegyében a liturgikus játék, azaz a Jézus feltámadásáról hírt adó, Quem quaeritis játék, vagy a vízkereszt napjához kötődő csillagjáték, a három királlyal vagy mágussal.11 Ennek a liturgikus aktusnak mind a mai napig fellelhető a folyamatossága a paraliturgiában. így a betlehemes játéknak szerves része lett az úgynevezett Heródes jelenet és a csillagjáték. Tehát a dráma és a színház fogalmát a mainál sokkal tágabb körben kell értelmeznünk, ha egyáltalán minden adatot össze akarunk gyűjteni. 7 Staud I. 313. 8 STAUD 1. 323. Emansit congregatio impedita per actionem a Magistro syntaxeos productam. (Váradiensis Sodalitatis BMV Diarium 1735-1772. 43 r. Kalocsa, Főszékesegyházi Könyvtár Ms 261. 172. o.) 9 STAUD 1.312. 10 STAUD I. 329. 11 Tractatus stellae (Csillagének). XI. század Hartvik püpsök győri agendájában: KARDOS TlBOR-DÖMÖTÖR Tekla: Régi magyar drámai emlékek. I. Budapest 1960. nr. 1. 241-261. Officium sepulcri XI. század. Pannonhalma, Győr, Zágráb. Kardos-DÖMÖTöR 1960. nr. 2. 257-261. 43
