Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 3. Lakatos Andor: Patachich Ádám mint főpap - a nagyváradi püspöki és kalocsai érseki széken (1759-784)
A.) A KONFERENCIA ELŐADÁSAI - TANULMÁNYOK Patachich Ádám 1776. július 16-án érkezett Kalocsára. A palliumot csak kinevezésének megerősítése után, szeptember második felében küldték el neki Rómából, és Migazzi Kristóf bíboros, bécsi érsek adta át ünnepélyes körülmények között október 27-én, Hajóson. Migazzit a római Collegium Germanico-Hungaricumból ismerte Patachich, ahol egykor együtt tanultak. 1776. november 17-én tartották az érsek ünnepélyes székfoglalását Kalocsán. Bőkezűsége ekkor is megnyilvánult, a székesegyháznak ui. ez alkalomból 14 ezer forint értékű liturgikus felszerelést ajándékozott.39 4.) Egyházszervezés és építkezések Kalocsán (1776-1780) A Kalocsára érkező Patachich érsek már nem volt fiatalember, ennek ellenére érsekségének első néhány évét számos újítás és változás jellemzi. Láthattuk, hogy kinevezésének ügye összekötődött a káptalan bővítésével, valamint a szeminárium és a székesegyház javadalmazásának megújításával. Ezzel összefüggésben 1776 decemberében megalkották az egyházmegye új igazgatási kereteit, három főesperességet hoztak létre (főszékesegyházi, bácsi, tiszai), és beosztották hozzájuk az alesperesi kerületeket.40 Patachich érsekségének első évében, 1777-ben megjelent az első egyházmegyei sematizmus, pontosabban eredeti címén „Calendarium”. Az egyházmegye évkönyveinek kiadása ekkortól kezdve vált rendszeressé, tájékoztatva a papságot a naptári év legfontosabb tudnivalóiról, ill. a különböző egyházmegyei intézmények működéséről és tisztségviselőiről.41 1779. november 19-én kelt Mária Terézia oklevele, melyben a kalocsai káptalan tagjainak megkülönböztető jelvényt, ún. toulouse-i keresztet (Crux Tolosana) ajándékozott. A kitüntetést Patachich Ádám kérte számukra.42 1780. október 13-án az érsek engedélyezte a kalocsai kanonokok számára a violaszínű öv, palást és harisnya használatát. A káptalannal tehát a testület bővítése, a javadalom rendezése, új házak építése, a könyvtáralapítás és az imént említett megkülönböztető jelvények engedélyezése miatt igen jó volt a kapcsolata, ezért évente október 27-ére, az érseki pallium átvételének napjára a kanonokok ünnepi szentmisét ajánlottak fel, melynek emlékét fekete márványtábla hirdeti a főszékesegyházban.43 Az érseket a nagyváradihoz hasonló építési feladatok várták Kalocsán. Elődje éppen csak megkezdte az új érseki palota építését, s a káptalan bővítésével kapcsolatban öt új kanonok számára kellett lakóhelyről gondoskodni. Patachich a palota építésére 65 ezer, a kanonokházakra 26.500 forintot költött.44 Székfoglalása után első dolga volt, hogy bekérette a Batthyány érsek által korábban megrendelt terveket. Áttanulmányozásuk után úgy döntött, hogy inkább a Nagyváradról magával hozott Hillebrandt-féle rajzokat használja fel, melyeket Kronovetter Lipót Antal uradalmi mérnök átszerkesztett a helyi viszonyok figyelembe vételével. így történt, hogy Kalocsán a váradi püspöki palotához hasonló érseki lak épült, de jóval szerényebb méretekben. (A homlokzat hossza pl. fele a váradi épületének.) Az építkezés így viszont belátható időn belül befejezhetővé vált, sőt olyan gyors ütemben folyt, hogy egy év múlva már bizonyos részei lakható állapotban 39 Katonai. 231-233. 40 KFL.I.l.a. Generalia de Archidioecesi, vegyes iratok, 1776. december 41 Calendarium Archi-Dioecesanum Cleri Colocensis et Bácsiensis Ecclesiarum Canonice Unitarum ad Annum Jesu Christi MDCCLXXVII. Pestini, Literis Royerianis, 40 p. 42 Az oklevelet közli: Katona 1.235-236. Eredetijét Id. KFL.VIII.B.II. 7. 43 Katona 1.237. 44 Katona 1.233. 36
