Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 3. Lakatos Andor: Patachich Ádám mint főpap - a nagyváradi püspöki és kalocsai érseki széken (1759-784)
3.) Lakatos Andor: Patachich Ádám mint főpap... (1759-1784) összekapcsolódjanak. A palota tervezője a fentebb már említett Franz Anton Hillebrandt, s ebben a vállalkozásban építész és főpap valóban egymásra talált: Patachich Ádám a magáénak érezte a tervet, és saját főúri jövedelmeiből is sokat fordított a palota építésére. A munkák így is több mint egy évtizeden át folytak, s a rezidencia csak 1776-ra készült el, amin nem is csodálkozhatunk, ha figyelembe vesszük az U-alakú épület óriási méreteit: a homlokzat több mint 102 m hosszú, 20 m széles, a két szárny 43 m hosszú és 16 m széles. A két emeletes épület magassága 16 m.6 7 Ezekkel a méretekkel Közép-Európa egyik legnagyobb püspöki palotája épült fel Nagyváradon, mely méltán keltett feltűnést az egész monarchiában. Patachich a szeminárium új épületének terveit is elkészíttette. Az elöljárók, tanárok, valamint 40-50 növendék számára összesen 70 helyiséges, egy emeletes épületet szánt, mely a kanonoki házak méreteihez-stílusához illeszkedett volna. Az építkezést azonban a székesegyház és a püspöki palota munkálatainak befejezése utáni időszakra halasztotta.8 A püspök nevéhez fűződik egy részletesebb tervezet is, mely valószinűleg 1769-ben készült, és új alapokra helyezte a szeminárium működését-tanrendjét. A kilenc évesre tervezett képzés egy éves jelöltidőt (noviciátus) és befejezéseként egy éves pasztorális gyakorlatot (praktikum) is tartalmazott, a két éves filozófiai-bölcseleti tanulmányok részeként hangsúlyos szerepet kaptak benne a „gyakorlatias” tudományok (számtan, mértan, építészet és a géptan), s az oktatott tárgyak között újdonságként megjelent az egyháztörténelem. A négy éves teológiai képzésben a dogmatika, a szentírástudomány és az egyházjog ismertetését kiegészítette a civil- és hazai jog oktatása. A szemináriumban a tervek szerint együtt tanultak volna a latin és görög szertartásé papnövendékek. Annak ellenére, hogy a tervezet bevezetéséről nincsen semmiféle információnk, vagyis a képzés új rendje sem Váradon, sem később Kalocsán nem lépett életbe, a munkálatról megállapítható, hogy korában mindenképpen modernnek számított, és érezhető volt rajta a szerzetesi képzési minták, valamint a római Collegium Germanicum et Hungaricum képzési rendjének hatása.9 A bécsi udvarból nagy tervekkel érkező püspököt, aki a váradi hagyomány szerint ekkortájt kezdett magyarul tanulni, és itt írta meg első magyar nyelvű leveleit, már kezdetben némi bizalmatlansággal fogadta a nagyváradi káptalan, s a feszültséget tovább növelte, hogy Patachich határozott váltást kívánt az imént említett építkezésekben, és erejét elsősorban a püspöki rezidencia megépítésére koncentrálta. A kanonokok egy része túlzónak találta a palota méreteit, s ugyanakkor fájlalta a székesegyház építésének lelassulását. Bár megfelelő kimutatások, elszámolások híján kétségtelenül nehézkes a különféle építkezési költségek összehasonlítása, nagyjából mégis megállapítható, és az arányokat tekintve jellemző, hogy a püspök az 1760-as évek közepén a székesegyház építésére évi 3-4 ezer, a palota építésére pedig kb. 7 ezer forintot költött.10 Pontos elszámolások a püspökség gazdálkodásáról és az építkezésekről sajnos nem készültek, annak ellenére sem, hogy a püspöki kinevezés rendelkezésének értelmében a kiadásokról Patachich Ádám félévenként köteles lett volna a Magyar Kancelláriának beszámolni. Hasonló elszámolás csak az első félévben készült, majd hét éves szünet következett, mely 6 Katona 1.223. 7 Bunyitay V., Málnási Ö. 333-335. 8 Bunyitay V., Málnási Ö. 327. 9 . . ' TÓTH TAMÁS: Patachich Adóm papnevelési reformtervezete. In: Vigilia 71. évf. 2006/1. 4-6. (A továbbiakban: TÓthT.) 10 Bunyitay V., Málnási Ö. 325,338. 27
