Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 2. Tóth Tamás: Az ifjú Patachich Ádám -út a püspöki székig (1716-1759)
A.) A KONFERENCIA ELŐADÁSAI - TANULMÁNYOK Patachich Sándor (1697-1747) szintén írt az ügyben, „a családra való tekintettel”37 diszkréciót kérve a rektortól. Élettörténetének e kis kuriózuma után mindenesetre Ádám Rómában jámborság és tanulmányok tekintetében is kitűnő eredményeket mutatott fel.38 A tanulmányi idejéből fennmaradt néhány kézirat is.39 Patrónusához hasonlóan őt is az a megtiszteltetés érte, hogy egy ünnepi prédikációt tarthatott a Szentatya, XIII. Benedek pápa (1730-1740) jelenlétében, Mindenszentek ünnepén. A Germanicum et Hungaricum kiváltsága volt ugyanis, hogy ezen a napon a pápa előtt egy arra érdemes kollégiumi növendék tarthatta az ún. oratio-1. A szöveg sajnos hiányzik a CGU gyűjteményéből,40 de tud róla az Anyakönyv,41 amelynek adataiban nincs okunk kételkedni. A kollekcióból sajnos éppen az 1738-as év hiányzik, ezért joggal feltételezhetjük, hogy 1738. november 1- jén történt a különleges esemény. Római évei alatt a fiatal növendék gyakori vendég volt a Habsburg kötődésű Alessadro Albani bíborosnak az udvarában.42 Ezen kívül volt még egy kivételes tevékenysége az Örök Városban, amelyből nagybátyja annak idején kimaradt: kapcsolatba került az Árkádiával, amely egy irodalmi irányzat volt a barokk kor végén, és amely egyben a racionalizmus kezdetét is jelezte. A kutatók ezt az időszakot, a XVIII. század első felét, „árkádikus- racionalista”43 komák is szokták nevezni. Az Árkádia egy bizonyos visszatérést fejezett ki az egyszerűséghez és a természetességhez,44 de mindemellett „nagyon itáliai és nagyon eredeti”45 dolog volt, még akkor is, ha az európai rokokó keretében tűnt fel. A hellenista hagyományban az Árkádia a pásztorok világával függött össze, amelynek ősi alakja Árkász, Zeusz és Kallixtusz fia volt. A költészetben ez a toposz egy idilli világgá nemesült, ahová a mindennapok rémségei elől el lehetett rejtőzni. Ilyen világként kezelte a költészet Szicíliát is.46 Az újkori Árkádia egy, a mindenekelőtt toszkán és lombárd vidéken „Amore et respectu Familiae, discretione Reverendissimae Paternitatis, multum obligor." Patachich Sándor levele P. Francesco Piccolomini rektornak. ACGU Briefsammlung XVIII. Jh., Patachich, Becs, 1737. február 16. 38 Steinhuber II. 365. 39 Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár (KFK, Kalocsa) Ms. 184.: AGIDIUS Giulio M., Tractatus Canonisticus. Patachich és egy másik kéz írása; Ms. 217.: Hispanus Reines; Tractatus Theologicus. De Beatudine et Actibus Humanis. Patachich és egy másik kéz írása; Ms. 218.: HISPANUS Reines, Tractatus Theologicus. De Divina Gratia. Patachich kézírása; Ms. 219.: Disseratio. De occasione proxima Peccati et de obligatione illam vitandi ad obtinendam absolutionem; Dissertatio secunda. De Explicandis in Confessionale circa occasionem proximam et peccata in ea comissa.; Disputio moralis. An et quo ratione possit, et debeat absolvi moribundi, qui nulla doloris signa exhibet vel maxime dubia? Patachich kézírása; Ms. 220.: Tractatus Theologicus. De Poenitentia Virtute, et Sacramento. Patachich kézírása; Ms. 221.: Tractatus Theologicus. De Virtutis Theologicis. Patachich kézírása; Ms. 222.: NOCETTI Alexius, Tractatus Theologicus. De Sacrosancto Incarnationis Mysterio. Patachich kézírása; Ms. 223.: NOCETTI Alexius, Tractatus Theologicus. De Sacramentis. Patachich kézírása. Vö.: Boros I., A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kéziratkatalógusa. 1850 előtti kéziratok. Budapest 1989. (= Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai. Catalogi manoscriptorum, quae in bibliothecis ecclesiasticis Hungáriáé asservantur 7.) Nr. 177., 209-215. 40 ACGU Hist. 487. 41 ACGU Hist. 2, Nr. 451. 42 “ TANI M., La rinascita culturale del '700 ungherese. Le artifigurative nella grande committenza ecclesiastica. Roma 2005. 49. Albani később a Habsburg államok protektor bíborosa lett (1743-1779). 43 BlNNI WALTER, II Settecento letterario 327. In: Storia della Letteratura Italiana. Dir. da E. CECCHI et al. 6. II Settecento. Milano 1968. 307-1024. 44 Calcaterra C., II Parnaso in rivolta. Milano 1948. 223. 45 TOFFANIN G., L'Arcadia. Saggio storico. Bologna 1958. 167. 46 TÓTH S. A. 12sk. 20
